Kataliszt bakancslistája

2016. június 27., hétfő

Itt halt meg Lavotta János

Tállya, Rákóczi utca 24.



 

A község főutcájában ma is megvan az a földszintes ház, amelyben 1820-ban Horváth József patikája volt. Ide tért be a nagybeteg Lavotta János, hogy kiváltsa gyógyszerét.


A ház 2007 nyarán

Lavotta, amióta 1804-ben megvált a kolozsvári színtársulattól, ahol néhány éven át zeneigazgató volt, nyugtalan és önpusztító vándoréletet élt. Régi barátainál, patrónusainál húzta meg magát. Utoljára Gesztelyen Puky István látta vendégül.

Lavotta nyomában...

Szilágyi Sándor 1930-ben megjelent Lavotta-könyvében így írta le a verbunkos mesterének halálát:

Már májusban [1820-ban] maga is érezte, hogy a halál mindennap eljön őt megnézni egyelőre csak a szoba ablakán keresztül. [...] gyógyulni szeretne, a gyógyulás pedig egyre messzebb távolodik tőle. Nyugtalan vére is hajszolja. Eszébe jut az ő régi barátja, Őry Filep Sámuel tállyai orvos, felkacag lelkében az áldott Hegyalja szőlőtőkékkel végigültetett hegyeinek sok régi emléke, a vidám napok és még vidámabb fiatalsága, átmegy hát Tállyára. Ott a patikus is jó barátja, hátha talán ott inkább? Őry Filep szeretettel fogadja, vizsgálja, azonnal orvosságot is ír neki. Rogyadozó lábakkal, erőtlenül megy a recepttel ő maga a patikába, hiszen nem igen volt, ki mást küldjön gyógyszerért. Mégegyszer végigvánszorog a jól ismert utcákon, amelyek hajdan visszhangozták gangos-erős lépéseit, sápadtan, görnyedten megy be a patikába, átnyújtja a receptet s aztán elveszti az eszméletét és összerogy. A patikus felsegíti, de azonnal látja, hogy Lavotta onnan kimenni már nem fog. Ágyat hozat hát be a gyógyszertár helyiségébe, belefekteti, ápolgatja a haldokló öreg pajtást. Pár rövid óra még, hiszen Lavottának nincsen is már keresnivalója e világi életben. Végrendelkezik szegény, de ezzel is hamar elkészül. Néhány forint, a kis láda - vándorlásának hű társa - benne az élet eredménye: 120 kotta és - mindenekfölött a hegedű. Aztán jön a pap. Az öreg test még elsuttogja a földi életben elkövetett bűneit... Ember volt, nagyon is ember, pedig többre rendeltetett... Ez a tragédia teljessége...

A tállyai hagyomány szerint azonban Lavotta nem magában a patikában, hanem a vele szemben levő, ma Rákóczi út 23. számot viselő házban hunyt el, a római katolikus plébánia halotti anyakönyve III. kötetének 557. oldalán olvasható bejegyzés szerint 1820. augusztus 11-én.

Ez itt az említett ház:

Tállya, Rákóczi utca 23.


A családtalan muzsikust halálának helyszínén temették el, sírja ma is meglátogatható a tállyai temetőben.

Az egykori patika szépen felújított épülete ma magántulajdonban van. Külső homlokzatán 2002-ben avatták fel Lavotta domborműves emléktábláját, Kiss György szobrászművész alkotását, amely a verbunkos nagy mesterét hegedűvel a kezében ábrázolja.


Szövege:

Tállyán halt meg
Lavotta János
1764-1820
a verbunkos
muzsika
mestere

Hangzó mellékletünk Lavotta egy verbunkosa:


Források:

Szilágyi Sándor: Lavotta János. A kor és az ember. Bp. Egyetemi Nyomda, 1930
Dombóvári János: Pusztafedémestől Tállyáig. Monográfia Lavotta Jánosról. Miskolc, Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó, 1994

A "Kataliszt" jelzésű fényképeket 2007 nyarán készítettem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése