Kataliszt bakancslistája

2016. július 29., péntek

A dilettáns oktatás sem tudta elrontani...

Mosonmagyaróvár, Szent István király út 123.





A 18. századi eredetű házban született 1873. október 9-én FLESCH KÁROLY hegedűművész. Abban az időben ez a városrész Moson néven önálló település volt.

A szülőház ma
A szülőház az udvar felől



A Flesch család sziléziai származású. Az apa, Flesch Salamon orvos volt, felesége, Klein Johanna pedig egy győri bútorkereskedő leánya. Saját házuk nem lévén, bérelt lakásban éltek. Itt látta meg a napvilágot Flesch Károly, a hat gyermek közül ötödikként.

Az édesapa

Az édesanya

Atyám gyakorló orvosként az ott állomásozó kis garnizon ezredorvosa is volt. [...] Szegény embert soha nem engedett útjára alamizsna nélkül; a rászorultakat ingyesen kezelte. Orvosi hivatását sokkal inkább missziónak tekintette, mintsem a pénzszerzés eszközének. Krédója a munka volt. [...] Anyámat egészen más fából faragták. Nemes vonású, rendkívül temperamentumos, energikus teremtés volt és nagyon hirtelen haragú tudott lenni...

- írta szüleiről Flesch Károly. Mint az Egy hegedűs visszaemlékezéseiben olvasható, a kis Károlyt azért hegedülni taníttatták, mert három idősebb testvére zongorázott és neki már nem jutott gyakorlási idő a családi zongorán... Elmondása szerint első hegedűtanára egy szíjgyártó mester volt, aki a templomban szokott hegedülni, majd az "oktatást" a helyi tűzoltózenekar karmestere folytatta; őket követte a mosoni iskolamester, gimnáziumba kerülése után pedig Kern Károly óraadó karnagy.

 A kezdeteket így summázta visszaemlékezéseiben:

Az oktatás alacsony színvonaláról, amelyet tíz éves koromig élveztem, ma már aligha lehet fogalma az embernek. Mivel a Schön-féle gyakorlatok másodhegedű-kíséretre íródtak, tanítóm mindenkor együtt játszott velem, ezáltal sohasem volt megállapítható, hogy kettőnk közül voltaképpen ki nem játszik tisztán. Naponta egy órát kellett hegedülnöm, és a gyakorlásnál kínosan ügyeltek arra, hogy egy perccel sem hagyjam abba korábban. Ez az elviselhetetlen kényszer csakhamar heves ellenállást ébresztett bennem, amely oda vezetett, hogy a gyakorlatokat minden eszközzel szabotáljam.

Flesch különleges adottságai még ezeket a megpróbáltatásokat is túlélték. Tíz éves korában, 1883. december 31-én, a Mosoni Társaskör szilveszteri bálján a Fehér Ló fogadóban került sor első nyilvános fellépésére, melyre fél évszázad múltán úgy emlékezett, mint zenei pályája kezdetére.


Tíz éves korától zenei tanulmányait Bécsben folytatta és 1904-ben a párizsi Conservatoire-on fejezte be. Koncertező hegedűművészként - szólistaként és kamarazenészként egyaránt - világhírre tett szert. Mellette pedagógusként is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Volt az amszterdami konzervatórium, a berlini zeneakadémia és a philadelphiai Curtis Institut professzora. Legjelentősebb zenepedagógiai művét, A hegedűjáték művészete című kétkötetes munkát az 1920-as években írta. Számos kiváló tanítványa volt, a legismertebb név talán Henryk Szeryng. Élete utolsó időszakát rendkívüli módon megkeserítette az erősödő antiszemitizmus. 1943-ban - sok nehézség után - az ő és családja személyes sorsa rendeződni látszott: a luzerni konzervatórium tanára lett, ám a következő évben szívrohamban elhunyt.

Tanulmányai idején a szünidőket a szülői házban töltötte. Gyerekkorától vakmerő úszó volt, ám egy alkalommal csaknem belefulladt a Dunába... Hatalmas sikerű bécsi debütálása után hamarosan, 1895 decemberében két hangversenyt is adott itthon: az elsőt Magyaróvárnak, a másodikat Mosonnak ajánlva. Pályája során több hangversenyen szerepelt Győrben is: egyik fivére, Emil ott volt gyógyszerész, maga is kitűnő zongorista, így ő kísérte. Édesapja 1907-ben bekövetkezett haláláig később is gyakran időzött a családi otthonban.

Szülővárosa hamar elfelejtette a művészt, haláláról is csak kis hírt közöltek... Emlékének felelevenítésében az első lépést Csiszár Péter tette, aki 1978-ban a Műhely című megyei kiadványban tanulmányt publikált róla. 1983-ban a szülőházat emléktáblával jelölték meg, mely Rieger Tibor alkotása.



Felirata:

EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT
FLESCH KÁROLY
1873-1944
VILÁGHÍRŰ HEGEDŰMŰVÉSZ
ÉS ZENEPEDAGÓGUS.
SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁRA
ELHELYEZTE A VÁROS TISZTELGŐ
KÖZÖNSÉGE
1983. okt. 9.

1985-ben a Fejős Józsefné Zenei Alapítvány elindította a Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyt - a zenei seregszemle máig él, bár az eredeti két éves ciklusokat nem sikerült tartani.
1994-ben Flesch Károlyról nevezték el a városi művelődési házat. Az avató ünnepségen jelen volt Flesch Károly fia és Ida Haendel hegedűművész, egykori Flesch-növendék, aki hatalmas sikerű hangversenyen eljátszotta Brahms hegedűversenyét. Ekkor került sor Flesch Károly és felesége hamvainak újratemetésére az Izraelita temetőben levő családi sírboltba.


Források:

Flesch, Carl: A mosoni szülői házban 1873-1883. (Ford. Dömötör Tibor) = Mosonmagyaróvári antológia II. rész. Mosonmagyaróvár, 1986. december /Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek V./
Csiszár Péter: Flesch Károly: egy világhírű hegedűművész. = Uo.
Moldoványi Géza: Flesch Károly (1873-1944) életútja és a róla elnevezett nemzetközi hegedűverseny története. = Moson Megyei Műhely 2003. 1. 
www.carl-flesch.de

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2012-ben készítettem
Az archív fényképek forrása: carl-flesch.de

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó írás Katikám! Mennyi elfeledett -és világhírű!- zenészünkről még csak nem is tudunk! Ez mindig szomorúsággal tölt el...

    VálaszTörlés
  2. Köszi, Anikó! Van még egy rész róla, hamarosan azt is ajánlom.

    VálaszTörlés