Kataliszt bakancslistája

2016. július 1., péntek

Egy színház hűlt helye...

Pécs, Mária utca 2.

 

Az utca elejének azon a részén, amely a mai bírósági épület (Széchenyi tér 14.) területéből határos a Janus Pannonius Gimnázium épületével, állott egykor Pécs első kőszínháza.

A Széchenyi tér 14. a Mária utca felől napjainkban


1839-ben építették fel részvénytársasági alapon az ekkor lebontott Polgári Casino telkén és 1840-ben nyitották meg. Formájáról, külsejéről nem maradt fent forrás, csak egy rajz, de az is bizonytalan, hogy tényleg ezt a színházat ábrázolja-e. ITT olvashatunk erről részletesebben és a rajzot is megtekinthetjük. 

Kezdetben főleg német társulatok játszottak benne. Első igazgatója Schmidt Sándor, karmestere Wimmer József volt. Az operaelőadásokon a színház állandó zenekara mellett a pécsváradi Schwartzenberg-ulánusezred zenekarának segítségét is rendszeresen igénybe vették. 1846-ban az Életképek azt írta, hogy Pest után a hét magyar hazában ez a színház bírja a legjobb szín- és daltársaságot - azaz a legjobb prózai- és opera-társulatot. Az 1840-es évek legkedveltebb operái Bellini, Donizetti, Rossini művei voltak.

1846. október 25-én itt zajlott le a Szekszárdról pécsi muzsikusok felkérésére a városba érkező - éppen 35 éves -  Liszt Ferenc első pécsi koncertje, amelyről az Életképek így írt 1846. november 7-i számában:

Hét órakor adá első hangversenyét a csinosan elkészített és a német feliratokat magyarral felcserélt városi színházban. Felesleges volt mondani, hogy számíthatatlan éljen és kihívás, főleg a magyar dalokból koszorúzá Liszt isteni játékát, s élénken tanusítá műértelmét a roppant nagy számmal s távoli vidékről is egybegyűlt közönségnek, mely ezúttal, főleg a nővilág, mint valamely ünnepélyre, szokatlan fényben jelent meg.

Liszt kívánságára nemcsak a színház eredetileg német feliratait cserélték ki, hanem a műsorlapokat is magyar nyelven nyomtatták. Egy példányt őriz belőle a Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztálya. Blogjuk nyomán én is meg tudom mutatni, de számos könyvben is látható ez a fénykép:



Liszt műsorán a pécsi közönség körében is szeretett, ebben a színházban is gyakran játszott népszerű operák témáira írt variációk, parafrázisok hangzottak el. Sikerét tovább fokozták az ún. Magyar Dallok (a Liszt-rapszódiák elődei), valamint a ráadásként adott elmaradhatatlan, a reformkorban mindig rendkívül gyújtó hatást kiváltó Rákóczi induló. A közönség soraiban ott ült az 1848-as forradalom és szabadságharc leendő vezetői közül kettő: Batthyány Lajos gróf és Perczel Mór. A nagy sikerre való tekintetre Liszt a hangverseny végén megígérte, hogy terven felül ad még egy koncertet. Erre a következő napon a Hattyú vigadóban került sor.

Hallgassuk meg a Rákóczi induló egy későbbi változatát, melyet Liszt a Magyar rapszódiák sorozatba illesztett:

 

További fontos események az egykori színház életéből:

1853. április 11-én itt lépett utoljára közönség elé Amtmann Prosper fuvolaművész. Az esten közreműködött nagyszerű kollégája, Weidinger Imre fagottművész, valamint a színész id. Lendvay Márton. Amtmann Prosper 1854 januárjában bekövetkezett halála után művésztársai ugyanitt rendeztek hangversenyt, hogy emlékét egy oszlop felállításával örökítsék meg a városban. A törekvést siker koronázta, az 1866-ban felavatott emlékoszlop (pontosabban annak másolata) ma is látható a Szent István téren, a Székesegyház közelében.

Kiemelésre méltó még az az 1868. december 14-én megrendezett koncert, melyen az újonnan alakult városi szimfonikus zenekar mutatkozott be a közönségnek. 1870. december 9-én pedig, Beethoven születésének 100. évfordulóján az új zenekar a Pécsi Dalárdával karöltve Hölzl Szeráf Ferenc vezetésével adott nagyszabású hangversenyt. Hölzl ebből az alkalomból ajándékozta féltett kincsét, Beethoven hajfürtjét a Pécsi Dalárdának, mely ma a martonvásári Beethoven-múzeum tulajdona.

A színházat 1886-ban bezárták, majd lebontották és felépítették Pécs korszerűbb, ma is álló színházépületét.


Források:

Nádor Tamás: Zenei emlékhelyek Pécsett. Pécs, Városi Tanács, 1974
Nádor Tamás: Zenés esték a Mecsekalján. Pécs, TIT Baranya Megyei Szervezet, 1979
Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, Baranya Megyei művelődési Központ, 1986
Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, Városi Tanács, 1959
Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Bp. Panoráma, 1982
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811-1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése