Kataliszt bakancslistája

2016. augusztus 20., szombat

Itt született Maci Laci hangja :)

Hódmezővásárhely, Bakay utca 24.




Ebben a házban született 1924. június 25-én VÁRHELYI ENDRE operaénekes:



Édesapja, Weisz László könyvkereskedéssel foglalkozott, s lelkesedéssel vett részt a város kulturális életében. Édesanyja, Bánky Ida (eredeti nevén Bielek Ida) Andor Zsigmond színigazgató társulatának primadonnája volt. 1921-ben házassága kedvéért "ragadt" Vásárhelyen s mondott le hivatásáról. Műkedvelő, illetve jótékonysági alapon azonban házasságkötése után is gyakran fellépett.

Várhelyi Endre gyerekkorától tanult zongorázni. A Bethlen Gimnáziumba járt, ahol ötödikes kora óta a kórus basszus szólamának tartóoszlopa volt. Humán tárgyakból az iskola legjobbjának számított. 1942-ben érettségizett, majd a Zeneakadémia növendéke lett. 1944-ben a frontszínházhoz szegődött.

Édesapját 1944-ben Németországba hurcolták, ahol bombatámadás áldozata lett. A fiatal énekest is feljelentették, s a Németországba irányított leventékhez osztották be. A Dunántúlon sikerült megszöknie. Bicskén bújtatták az oda menekült vásárhelyiek, s a front elvonulása után szerencsésen hazatért szülővárosába.

Hódmezővásárhelyen - nagyrészt műkedvelőkből - megalakította a város első önálló, Szakszervezeti Ifjúsági Színháznak nevezett színtársulatát. Miután édesanyja 1945 novemberében autószerencsétlenség áldozata lett, Pestre költözött és folytatta zeneakadémiai tanulmányait. 1947-ben lett az Operaház rendes tagja. 

Portrédomborműves emléktábláját, Szabó Iván alkotását 1989-ben, halálának tizedik évfordulóján avatták fel:

 


Nézzük/hallgassuk egy jóízű vígoperai szerepében:




Források:

Felletár Béla: Várhelyi Endre hódmezővásárhelyi pályakezdése és a színház. Kézirat, 1978 (Hódmezővásárhely, Németh László Városi Könyvtár)
www.hodmezovasarhely.hu
www.kozterkep.hu

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2007 nyarán készítettem

2016. augusztus 17., szerda

Liszt Ferenc Fóton

Fót, Vörösmarty utca 2. Római katolikus plébániatemplom




A monumentális templom a magyarországi romantikus stílusú építészet egyik legkorábbi és legjelentősebb műemléke.

Megtekintette és játszott orgonáján 1856. szeptember 6-án LISZT FERENC.




A templom a Károlyi család megbízásából épült 1847 és 1855 között. Károlyi István gróf szándéka az volt, hogy ne csak a környékbeli hívők plébániatemploma legyen, hanem családja temetkezési helyéül is szolgáljon. A tervezéssel az akkor még pályája kezdetén álló Ybl Miklóst bízta meg, aki későbbi hírnevét többek között fóti remekművének köszönhette.

Ybl harmonikus épületegyüttest teremtett a templommal, a mellette álló, szintén romantikus stílusú plébániával és a szerzetes nővérek által fenntartott iskolaépülettel.

Maga a templom egy kisebb dombon áll. Kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. A négytornyos, háromhajós bazilika alapvetően neoromán architektúrájú, gazdagítva gót, mór és bizánci elemekkel. Főhomlokzata lenyűgöző hatású. Bélletíves kapuzata mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon Szent István és Szent László szobra áll, melyek Hans Gassner alkotásai. A kapuzat fölött impozáns, mérműves rózsaablak, a főhomlokzatból kiemelkedő két torony között pedig a Szeplőtlen Szűz csaknem kétszeres életnagyságú szobra látható.

Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külső megjelenésében, ugyanolyan igényességgel megoldott belső díszítményeiben is. S talán még szembetűnőbb az egészet átható stiláris összhang. 

- jellemezte a templombelsőt Pusztai László művészettörténész.

Forrás: http://www.panoramio.com/photo/125151106


A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet fedi. A főoltár Szeplőtelen fogantatás című oltárképét Karl Blaas festette, csakúgy mint az apszis freskóit. 

A délkeleti (jobb oldali) torony alatt, kicsiny kápolnában helyezték el a templom egyik jelentős értékét, Szent Lucentius, 304-ben vértanúságot szenvedett római katona ereklyéjét, amelyet IX. Pius adományozott elismerése jeléül Károlyi Istvánnak, aki személyes vagyonából fedezte a templomépítés csillagászati költségeit.

A bal oldali kistorony alatt ajtó vezet az altemplomba, a Károlyi család kriptájába. A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Tenerani, Canova tanítványa faragta. A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István is.

A Feltámadás Angyala a Végítélet harsonájával
Károlyi István fiatalon elhunyt lánya, Erzsébet szoboralakja


A plébániatemplom orgonáját is a gróf rendelte, költségeit ő állotta. Amikor a munkák elkészültek, szerénységből valamennyi számláját elégette - sajnos így a hangszer teljes dokumentációja megsemmisült. Az orgona alkatrészeit Ludwig Mooser salzburgi műhelyében gyártották és hajón szállították Magyarországra az esztergomi bazilika számára szintén Mooser által épített hangszerrel együtt. A mesterről érdemes megjegyezni, hogy később Egerben telepedett le és Mooser Lajos néven dolgozott Magyarországon.


Orgona a rózsaablak előtt
   

A fóti orgona 1854. december 17-én szólalt meg először. Nem egészen két év múlva, pár nappal az esztergomi bazilika felszentelése után járt Liszt Fóton. Mint tudjuk, ő komponálta az ünnepi misét az ünnepi eseményre, ez az Esztergomi mise. Az utána Pesten rendezett díszvacsorán ott volt Károlyi István gróf is: Haynald Lajos püspök mellett ő volt Liszt másik asztalszomszédja; ezen a vacsorán hívhatta meg Lisztet, hogy megmutassa neki akkor még egészen új templomát. Liszt pár nap múlva két püspök és néhány alacsonyabb rangú egyházi személy kíséretében érkezett meg. A templomban játszott is Mooser orgonáján, s amint a Historia Domus feljegyzése megörökítette, róla dicsérettel nyilatkozott.

A templom kórusán ma is Mooser orgonája áll, játékasztalát azonban a 20. században kicserélték. Az eredeti, melyen Liszt játszott, a főbejárattól balra - így egészen közelről -  megtekinthető. Néhány gyarló képet készítettem róla:




Hogy Liszt mit játszott a fóti orgonán, eddig nem jöttem nyomára. Lehet, hogy improvizált, de eljátszhatta friss orgonaművét, a Meyerbeer egy dallamára komponált Ad nos, ad salutarem undam című monumentális fantáziáját, vagy belőle részletet - így ezt ajánlom meghallgatni fóti kirándulásunk végén:




Valószínűsíthető, hogy ha már Liszt és társasága Fótra látogatott, a vendéglátó gróf a plébániatemplomhoz egészen közel lévő kastélyába is meghívta őket, talán egy ebédre vagy vacsorára - de erről eddig nem találtam forrást. Mi azért kukkantsunk be a parkba és legalább kívülről nézzük meg a szintén Ybl Miklós kezenyomát magán viselő épületet (minthogy belülről sajnos nem látogatható).

A Károlyi-kastély
 

Fóti utazásunk, látogatásunk megtervezéséhez a templom nyitva tartása és más praktikus tudnivalók a Fóti Plébánia honlapján találhatók.



Források:

Buda Attila: Romantikus klasszicizmus. Fót és a Károlyiak. = Szalon 1998. 6.
Pusztai László: Kegyúri romantika. A fóti katolikus templom. = Szalon 1998. 6.
Római katolikus templom, plébánia- és iskolaépület, Fót = Ybl Miklós virtuális archívum
Walker, Alan: Liszt Ferenc 2. A weimari évek 1848-1861. Bp. Ed. Musica, 1994
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Szigeti Kilián: Eger. Bp. Zeneműkiadó, 1980 /Régi magyar orgonák/

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2016 nyarán készítettem

2016. augusztus 12., péntek

A zeneszerető festőművész tuszkulánuma

Kaposvár, Róma hegy 88. Róma-villa





A város szélén, szőlők övezetében álló, parkkal övezett egyemeletes házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, szántóval és legelővel 1908-ban árverés útján vásárolta meg RIPPL-RÓNAI JÓZSEF festőművész.


A villa múltjáról a következőket írja Köves Szilvia A Róma-villa titka című könyvében:

Maga az épület valószínűleg még a 18. században készült, egy telekfelmérési adat először csak 1865-ben említi. Második gazdájaként Gundy György énekes színész, szintén Kaposvár szülötte vásárolta meg a hegyi birtokot, ahova az előző tulajdonos, Breil Frigyes egy T alaprajzú, földszintes vályogházat épített. Erre Gundy még egy emeletet húzatott fel és elegáns kúriává varázsolta. Kaposvárott még nem volt példa hasonló táj- és környezetformáló törekvésre, amelyre a hely szépsége és szeretete ösztönözte a jó szemű, jó ízlésű Gundy Györgyöt. Parktervezői fáradozásainak persze csak évtizedek múlva lett látványos eredménye.

Az egyemeletes, sárga falú, T alaprajzú villa százéves gesztenyefák árnyas sora mögött rejtőzik. Homlokzata nyugatra néz. A fasorral szegélyezett bekötőút jobb oldalán gyümölcsös, bal oldalán kaszáló terül el. Jobbra keresztút vezet a vincellérházból átalakított műteremhez. A park derűs szépségéhez hozzájárulnak Medgyessy Ferenc szobrai, térplasztikái, amelyet az itt élvezett vendégszeretetet viszonozva faragott.




Rippl-Rónai József 1861-ben Kaposváron született. Szüleiről, családjáról, gyermek- és ifjú koráról ITT olvashatunk rövid összefoglalót. EZT a kiváló írást is örömmel ajánlom az érdeklődőknek.

1902 óta élt ismét szülővárosában - és szülőhazájában, majdnem másfél évtized franciaországi tartózkodás után. Hamarosan meg is vásárolta a Róma-villát, mely 1927-ben bekövetkezett haláláig a birtokában volt. Francia származású felesége, Lazarine még két évtizedig benne élt. Az őt követő örökösök kegyelettel megőrizték a ház bútorait, relikviáit, s 1978-ban megnyílhatott a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, melyben eredeti bútorok, tárgyak és több, mint 90 Rippl-Rónai kép látható, hangulatában egy 20. század eleji polgári otthon miliőjét felidézve.

Annak idején nem volt hiány neves látogatókban. A házigazda egyénisége mellett a dal, a zene, a megtermett szőlőből kinyert nedű is vonzotta a vendégeket.

A festőművész maga is zeneszerető, énekelni és zongorázni tudó ember volt. A zenével még gyerekkorában, fivéreivel együtt Kaposváron barátkozott meg. Mind a négy fiútestvérnek jó hallása volt, szerettek énekelni, s egy-egy hangszert amatőr muzsikusként meg is szólaltattak. Zenei szempontból Sándor vitte a legtöbbre, aki az Operaház tagja lett. A bohém énekest a kaposváriak, de még a családtagok is különcnek tartották. Ha megjelent szülővárosában, szívesen látogatott a Róma-villába. Legtöbbször késő este jött, s reggel a megérkezéséről mit sem tudó szakácsnőt váratlanul operaáriákkal lepte meg - írta Pandur József művészettörténész. Lajos, a városi tisztviselő kiváló hegedűsként vett részt a családi-baráti házimuzsikálásban. A fivérek közül a muzsikától Ödön állt a legtávolabb, aki viszont ismert műgyűjtő lett.

Rippl-Rónai Józsefre zeneileg nagy hatással voltak ifjúkorának párizsi évei. Munkácsy Mihály palotának is beillő házában megismerkedhetett több neves muzsikussal, s neully-i otthonában ő maga is adott zenés vacsorákat. Ezek Kaposváron is folytatódtak. Pandur József szemtanúk, köztük elsősorban Martyn Ferenc elbeszélései nyomán így írta le a Róma-villában folyó zenei életet:

A szobrászok, festők mellett, akik több hétre is betelepedtek a házba, a műterembe, a fiatal muzsikusok is otthonosan mozogtak s jól érezték magukat ebben a tündérkertben. Így Novák József is, aki legtöbbször Liszt-műveket játszott, s Rónai rajza szerint Grieg Magányos vándor dalát játszotta hallgatóinak. "Mégis egy nyáron egy fiatal zongorista, aki koncertjére készült és akit éppen emiatt láttak vendégül a Róma-hegyen, Chopin-mazurkákat és - noktürnöket gyakorolt. Órákon át, egész nap, egyedül, magárahagyottan. Aztán, mert talán méltónak talált, leülhettem, hallgathattam egy órán át" - emlékezik erre az időre Martyn Ferenc.
A házban villanyvilágítás még nem volt. A zongorára két gyertyát tettek, ez világította meg a kottát. A gyertyafény izgatottan villódzott, s kísérteties fénnyel világította meg az ott ülőket: Rónai Lajost, Piatsek Margitot, Anellát, Lazarine-t. Paris Anellát, Lazarine rokonát a festő nevelt lányának tekintette. Anella festegetett, és zongorán is játszott, igaz, nem nagy sikerrel. Zenetanára Kutor Ferenc volt, akit dalai, szerzeményei ismertté tettek. Kutor Ferenc gyakori vendége lett a Róma-villának.
A neves vendégekből nem volt hiány. 1909. november 7-én Ady Endre Reinitz Béla társaságában vacsorázott a házban. A zeneszerző, bár kérték, nem ült zongorához.


Idézzünk egy másik leírást, ebből a villa helyiségeiről is képet kaphatunk:

A villa volt a szentély. A földszint középső szobája, az ebédlő vagy társalgó, középen nagy asztallal, kényelmes fotelekkel, dívánnyal. Onnan jobbra nyílt Rippl-Rónai ügyintéző szobája, az apjától örökölt íróasztallal, s a szép empire szekreterrel. A bal oldalra nyíló szobát zongoraszobának hívták. Az emeleten volt Rippl-Rónaiék és Anella hálószobája. Az emeleti előtér homlokzati ablakainál szeretett magányos óráiban kémlelődni a művész a gesztenyés allé irányába. A zongoraszobában szokták felállítani a karácsonyfát., alatta francia szokásnak megfelelően fagyöngy feküdt. A nagy bécsi zongora később a műterembe került át. Rippl-Rónai néha odaült a hangszerhez, de a társaság számára szolgáló zenei élményt egy muzikális gimnáziumi tanár, Novák József szolgáltatta. Grieg-, Chopin, Schumann- és Liszt-műveket játszott.

A zongora ma is a műteremben áll

Rippl-Rónai egy ide kívánkozó rajza 1910-ből (forrása a Nemzeti Galéria 1998-ban kiadott katalógusa):

Lajos, Margot, Fenella, Lazarine hallgatják Liszt rapszódiáját


Nem hagyhatjuk említés nélkül a titokzatos, Fenella nevű, szépen éneklő és gitározó angol cigánylányt sem, aki 1910-ben tűnt fel a festő környezetében és több kép modellje lett:

Forrás: Fotoművészet 2004. 1-2.

Rippl-Rónai zene iránti fogékonyságát festményei és rajzai is mutatják. Idézzük ismét Pandur Józsefet:

A muzsikát, az éneket úgy fogadta, úgy vonzotta maga köré, mint a barátait; mindig vele voltak. Megszerezte, megteremtette magának ezt is, akár a szép, színes otthont. Szerette a házát, bútorait s az ott felcsendülő dalokat. A muzsika pihentette, frissítette, teljesebbé tette különös világát. 

A Rippl-Rónai Emlékház nyitva tartása és egyéb praktikus információk ITT találhatók.

Arra külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a villa megtekintése után a látogató ki ne hagyja a külön épületben található egykori műtermet!!! Amikor én 2006 tavaszán ott jártam, ezt a lehetőséget a villa idegenvezetője nem említette meg, szerencse volt, hogy előre tájékozódtam...  Érdekes módon és szerencsére! a műteremben lehetett fényképezni, pedig az is rendkívül fontos helyszíne volt Rippl-Rónai életének, bent a házban viszont nem. Úgy tűnik, olyan szinten vigyáznak arra, hogy a villa helyiségeit csak személyesen lehessen megismerni, hogy ezekről a neten sincs semmilyen kép - én legalábbis nem találtam. Lényeg, hogy egyszer mindenképpen el kell oda látogatni minden művészetet szeretőnek. Valóban lehet találkozni a hely szellemével :)

Képek a műteremből:







2006-ban jártam ott, nagy élmény volt:




Befejezésül hallgassuk meg mi is Grieg: Magányos vándor című darabját (Lírai darabok, Op. 43 no. 2.):






Források:


Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 1998
Köves Szilvia: A Róma-volla titka. Bp. Geopen, 2005
Pandur József: Muzsika Rippl-Rónai József házában. = Somogy 1985. 6.
Lévai József György: A betyár koponyája. Kaposvári Városszépítő Egyesület, 1995
www.smmi.hu/kiallitasok/allando-kiallitasok/rippl-ronai-emlekmuzeum

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2006 áprilisában készítettem 

2016. augusztus 7., vasárnap

Egy nagy jelmeztervező otthona

Budapest I. Bem rakpart 25/A







Ebben a házban élt élete utolsó harminc évében MÁRK TIVADAR (1908-2003) jelmeztervező, az Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész és a Mesterművész-díj tulajdonosa.

Forrás: regi.oszk.hu

A 95 évesen elhunyt művész szinte élete utolsó pillanatáig aktív volt s monumentális életművet hagyott hátra. Felsorolhatatlan, hány opera és balett jelmezterveit készítette el. Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Országos Színháztörténeti Múzeum négyezer tervét őrzi - ugyanakkor számos jelmezegyüttese a szeméttelepen végezte... Máig legendásak első nagy tervezései - együttműködve a rendező Oláh Gusztávval, Nádasdy Kálmánnal -,
mint a Hovanscsina, a Turandot, a Pillangókisasszony, vagy később a Don Juan (akkoriban ezzel a címmel játszották Mozart Don Giovanniját), az Aida, a Borisz Godunov, a Spartacus. Több alkotását, például a Don Carloshoz vagy a Bohémélethez tervezett jelmezegyüttesét védettnek nyilvánították. Munkáinak nagy értéke volt, hogy a jelmezzel minden egyes figurának önálló karaktert adott az operák tömegjeleneteiben is.

Borisz Godunov (Forrás: filmkultura.hu)

1992-ben rendezett első (!) kiállításának rendezője így jellemezte személyiségét:
Bár igazi álmodozó volt, legendás fegyelemmel dolgozott: teljesen beleásta magát egy-egy tervezésbe, rengeteget hallgatta a zenét, olvasta a darabot, búvárkodott a könyvtárakban, múzeumokban... Mindig úgy kezelte a jelmeztervezést, mint alkalmazott műfajt, ami igazodik a darabhoz, a rendezőhöz. Többdiplomás ember volt, nagyon felkészült, világot látott, ezért igen komoly érvekkel tudta alátámasztani koncepcióját, de nem volt harcos egyéniség, elfogadta, ha a rendező módosítást kért. A teljes elkészítési folyamatot végigkövette, részt vett a ruhapróbákon és minden összpróbán.
Operák és balettek mellett közel negyven éven át filmekhez is készített jelmezterveket. Köztük voltak zenés művek adaptációi, illetve olyanok, amelyeknek zenei kötődése is volt (Fráter Lóránd, Gábor diák, Gerolsteini kaland, Déryné, Szerelmi álmok), de ő tervezte például a legendás Ludas Matyi, vagy Ranódy László Pacsirta című Kosztolányi-filmjének jelmezeit is.
Márk Tivadar pazar technikai tudással és enciklopédikus műveltséggel egyaránt rendelkezett. Nagyon fontosnak tartotta a nyelvtudást a külföldi szakirodalom olvasásához, a folyamatos tanulást és önképzést. Ebben a szellemben tanított a Zeneakadémia opera tanszakán és az Iparművészeti Főiskolán is.
Családot nem alapított, gyönyörű, századfordulós otthonában együtt lakott húgával, a szintén nagy tehetségű Márk Edittel, aki az Operaház jelmeztárát vezette.

Húgával együtt a Farkasréti temetőben nyugszik.

A ház homlokzatán elhelyezett, Krasznai János által készített portrédomborművel díszített emléktáblájának felállításához a főváros XVII. kerülete is hozzájárult, ugyanis a művész Rákosligeten töltötte gyermekkorát s a kerület díszpolgári címével is kitüntették.


EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉLETE UTOLSÓ 30 ÉVÉBEN
MÁRK TIVADAR
(1908-2003)
KOSSUTH-DÍJAS JELMEZTERVEZŐ, AZ OPERAHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA
ÉS MESTERMŰVÉSZE
ÁLLÍTTATTA A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ
A BUDAPESTI OPERABARÁTOK KÖRE
BUDAPEST XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT


Nézzük meg az Operaház Don Carlos-előadásának két utolsó felvonását és csodáljuk meg a pazar jelmezeket is! A végén, 1 óra 21 percnél láthatjuk az idős mestert, amint a páholyból köszöni meg a tapsokat...

 

Végül egy sokszor megmutatott részlet a Napfény a jégen című filmből. Ezeket a jelmezeket is Márk Tivadar tervezte :)




Források:

Adalékok a Víziváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991
Tóth Ágnes Veronika: Mestersége: jelmeztervező. = Filmkultúra 2004.
Békés András: Egy élet az Operában. = Muzsika 2003. 11.

A kataliszt jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem