Kataliszt bakancslistája

2016. augusztus 17., szerda

Liszt Ferenc Fóton

Fót, Vörösmarty utca 2. Római katolikus plébániatemplom




A monumentális templom a magyarországi romantikus stílusú építészet egyik legkorábbi és legjelentősebb műemléke.

Megtekintette és játszott orgonáján 1856. szeptember 6-án LISZT FERENC.




A templom a Károlyi család megbízásából épült 1847 és 1855 között. Károlyi István gróf szándéka az volt, hogy ne csak a környékbeli hívők plébániatemploma legyen, hanem családja temetkezési helyéül is szolgáljon. A tervezéssel az akkor még pályája kezdetén álló Ybl Miklóst bízta meg, aki későbbi hírnevét többek között fóti remekművének köszönhette.

Ybl harmonikus épületegyüttest teremtett a templommal, a mellette álló, szintén romantikus stílusú plébániával és a szerzetes nővérek által fenntartott iskolaépülettel.

Maga a templom egy kisebb dombon áll. Kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. A négytornyos, háromhajós bazilika alapvetően neoromán architektúrájú, gazdagítva gót, mór és bizánci elemekkel. Főhomlokzata lenyűgöző hatású. Bélletíves kapuzata mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon Szent István és Szent László szobra áll, melyek Hans Gassner alkotásai. A kapuzat fölött impozáns, mérműves rózsaablak, a főhomlokzatból kiemelkedő két torony között pedig a Szeplőtlen Szűz csaknem kétszeres életnagyságú szobra látható.

Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külső megjelenésében, ugyanolyan igényességgel megoldott belső díszítményeiben is. S talán még szembetűnőbb az egészet átható stiláris összhang. 

- jellemezte a templombelsőt Pusztai László művészettörténész.

Forrás: http://www.panoramio.com/photo/125151106


A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet fedi. A főoltár Szeplőtelen fogantatás című oltárképét Karl Blaas festette, csakúgy mint az apszis freskóit. 

A délkeleti (jobb oldali) torony alatt, kicsiny kápolnában helyezték el a templom egyik jelentős értékét, Szent Lucentius, 304-ben vértanúságot szenvedett római katona ereklyéjét, amelyet IX. Pius adományozott elismerése jeléül Károlyi Istvánnak, aki személyes vagyonából fedezte a templomépítés csillagászati költségeit.

A bal oldali kistorony alatt ajtó vezet az altemplomba, a Károlyi család kriptájába. A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Tenerani, Canova tanítványa faragta. A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István is.

A Feltámadás Angyala a Végítélet harsonájával
Károlyi István fiatalon elhunyt lánya, Erzsébet szoboralakja


A plébániatemplom orgonáját is a gróf rendelte, költségeit ő állotta. Amikor a munkák elkészültek, szerénységből valamennyi számláját elégette - sajnos így a hangszer teljes dokumentációja megsemmisült. Az orgona alkatrészeit Ludwig Mooser salzburgi műhelyében gyártották és hajón szállították Magyarországra az esztergomi bazilika számára szintén Mooser által épített hangszerrel együtt. A mesterről érdemes megjegyezni, hogy később Egerben telepedett le és Mooser Lajos néven dolgozott Magyarországon.


Orgona a rózsaablak előtt
   

A fóti orgona 1854. december 17-én szólalt meg először. Nem egészen két év múlva, pár nappal az esztergomi bazilika felszentelése után járt Liszt Fóton. Mint tudjuk, ő komponálta az ünnepi misét az ünnepi eseményre, ez az Esztergomi mise. Az utána Pesten rendezett díszvacsorán ott volt Károlyi István gróf is: Haynald Lajos püspök mellett ő volt Liszt másik asztalszomszédja; ezen a vacsorán hívhatta meg Lisztet, hogy megmutassa neki akkor még egészen új templomát. Liszt pár nap múlva két püspök és néhány alacsonyabb rangú egyházi személy kíséretében érkezett meg. A templomban játszott is Mooser orgonáján, s amint a Historia Domus feljegyzése megörökítette, róla dicsérettel nyilatkozott.

A templom kórusán ma is Mooser orgonája áll, játékasztalát azonban a 20. században kicserélték. Az eredeti, melyen Liszt játszott, a főbejárattól balra - így egészen közelről -  megtekinthető. Néhány gyarló képet készítettem róla:




Hogy Liszt mit játszott a fóti orgonán, eddig nem jöttem nyomára. Lehet, hogy improvizált, de eljátszhatta friss orgonaművét, a Meyerbeer egy dallamára komponált Ad nos, ad salutarem undam című monumentális fantáziáját, vagy belőle részletet - így ezt ajánlom meghallgatni fóti kirándulásunk végén:




Valószínűsíthető, hogy ha már Liszt és társasága Fótra látogatott, a vendéglátó gróf a plébániatemplomhoz egészen közel lévő kastélyába is meghívta őket, talán egy ebédre vagy vacsorára - de erről eddig nem találtam forrást. Mi azért kukkantsunk be a parkba és legalább kívülről nézzük meg a szintén Ybl Miklós kezenyomát magán viselő épületet (minthogy belülről sajnos nem látogatható).

A Károlyi-kastély
 

Fóti utazásunk, látogatásunk megtervezéséhez a templom nyitva tartása és más praktikus tudnivalók a Fóti Plébánia honlapján találhatók.



Források:

Buda Attila: Romantikus klasszicizmus. Fót és a Károlyiak. = Szalon 1998. 6.
Pusztai László: Kegyúri romantika. A fóti katolikus templom. = Szalon 1998. 6.
Római katolikus templom, plébánia- és iskolaépület, Fót = Ybl Miklós virtuális archívum
Walker, Alan: Liszt Ferenc 2. A weimari évek 1848-1861. Bp. Ed. Musica, 1994
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Szigeti Kilián: Eger. Bp. Zeneműkiadó, 1980 /Régi magyar orgonák/

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2016 nyarán készítettem

2 megjegyzés:

  1. Szia Kati !
    Érdeklődéssel olvastalak. Gyerekkoromban sokat nyaraltam Fóton. A Gyermekvárosban tanított édesanyám öccse, és a az ő felesége. Ott is laktak, és két gyerekük, a legközelebbi unokatestvéreim. Vagy tíz évig jártam oda évente sokszor.
    Természetesen jól ismertük a szép Ybl templomot is. Szép emlékeket idézett az írásod ! Köszönet érte !

    VálaszTörlés