Kataliszt bakancslistája

2016. szeptember 28., szerda

Déryné sírjánál

Miskolc, Dóczy József utca: Nagyleány-temető





A Szent Anna-templom fölötti domboldalon terül el a Szent Anna-temető. Mögötte a református részt hívják Nagyleány-temetőnek. Itt van DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA sírja.



Déryné 1872. szeptember 29-én, 79 éves korában hunyt el miskolci otthonában, a ma Hunyadi utca 52. számot viselő ház kis udvari lakrészében. Ekkor már özvegyi sorban, szegénységben élt. Utolsó éveiben húgával, Kilényi Dávid színigazgató özvegyével lakott együtt. Szállásadónőjük, Balajthyné asszony fél évszázad múlva így mesélte Rozsnyay Kálmánnak:

Nagy szegénységben múlt ki. S ha az emberséges Forster speditőr nem segít, nem is tudom, hogy takarították volna el. Forster ténsúr nem röstelte még a koporsót is maga emelgetni a szentmihály lovára.

A Borsod Miskolci Értesítő friss száma így számolt be a temetésről (1872. október 3.):

A Déryné temetése kedden [október 1.] délután történt meg egész egyszerűséggel, mondhatni elhagyatottsággal, mert alig volt elég ember arra, hogy a testet a gyászravatalról levévén, a halottas kocsira segítse. Mily iróniája a sorsnak - így hunyni el annak, kinek diadalkocsiját egykor ezrek húzták s most itt lévő pályatársai vagy a pályán egykor működtek sem érdemesítik annyira, hogy a temetéseni megjelenésre másokat felhívtak vagy csak maguk is megjelentek volna. A rokonkeblű Lévayn s a valódi rokonon, dr. Horváth Józsefen [felesége Déry István unokahúga volt] kívül alig láttunk mást ravatalánál. Hamvai a nagylány temetőbe tétettek örök nyugalomra.

A tudósító valószínűleg felületes volt, hiszen más visszaemlékezések szerint a temetésen ott volt húga, ott volt szállásadójának családja; Cenner Mihály színháztörténész kutatásai szerint a pályatársak pedig azért hiányoztak, mert a társulat csak két nap múlva érkezett meg a városba. Ez azonban nem változtat a szomorú tényen, hogy öregségében és halálában a miskolciak elfelejtették Dérynét.
A "rokonkeblű Lévay" a Miskolcon élő Lévay József költő volt, ő legalább méltó nekrológot írt a 19. századi szín- és operajátszás korszakos jelentőségű alakjáról az említett újság aznap gyászkeretben megjelent számába.
Déryné sírját egy évtizedig csak egyszerű fakereszt jelölte A fehérmárvány obeliszket 1882-ben "a nemzeti kegyelet" állította.
Felirata:
DÉRY ISTVÁNNÉ / SZÉPPATAKI RÓZA / MAGYAR SZÍNMŰVÉSZNŐ/ HAMVAINAK / A NEMZETI KEGYELET /SZÜL. 1793. DEC 24 / MEGH. 1872 SZEPT 29

Húga, Johanna 1881. április 18-án hunyt el, Déryné sírja mögé temették. Az ő sírkövét "baráti emlékül emelte Latabár Endréné", a híres miskolci színigazgató özvegye:



Források:

Cenner Mihály: Déryné alkonya. Ami a naplóból kimaradt: 1847-1872. = A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14/1975. Miskolc, 1976
Déryné levelei. Miskolc, 1984
Saád Andor: Emlékek Dérynéről és hugáról, Széppataki Johannáról. = A Miskolci Heman Ottó Múzeum Közleményei 8.
Rozsnyay Kálmán: Ahol Déryné meghalt. = Emlékalbum a Miskolczon 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszínház 100 éves jubileumára. Miskolc, 1923

A "kataliszt" jelzésű fényképeket még digitális "korszakom" előtt készítettem, így a szokásosnál is gyengébb minőségűek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése