Kataliszt bakancslistája

2016. szeptember 19., hétfő

Kroó György otthona

Budapest I. Várfok utca 15/C






1960-tól 1975-ig ebben a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér fölött álló beton-bérházban lakott KROÓ GYÖRGY (1926-1997) zenetörténész.



Az egri születésű fiatalember szüleit koncentrációs táborba hurcolták, ahonnét egyikük sem tért haza. Ő maga alig-felnőtt munkaszolgálatosként élte túl a háborút és a holokausztot. E hihetetlen tragédiából a maga erejéből kapaszkodott föl, s teremtette meg életművét a humanitás és az értékek szolgálatában.

A Zeneakadémián hegedűsként kezdte, majd az 1951-ben alapított zenetudományi tanszakon folytatta. Tanárában, Szabolcsi Bencében új, szellemi apára lelt.

1961-től a Zeneakadémia zenetörténet tanáraként, majd a zenetudományi szak tanszékvezetőjeként nevelte ki a következő zenetudós-generációkat. 1957-től váratlan haláláig a Magyar Rádió munkatársa volt különböző posztokon. Rádiós tevékenységével megalapozta és felvirágoztatta a magyar zenei ismeretterjesztést és zenekritikát. Az 1960-as évek elejétől a rádió Új Zenei Újság című műsorában hetente elmondott zenekritikái az ország legrangosabb zenekritikai fórumává tették e műsort. 1969-től két évtizeden át az Élet és Irodalomban is közölt elemző műkritikákat.
Az ebben a lakásban leélt másfél évtized alatt születtek meg olyan korszakos kötetei, mint a Bartók Béla színpadi művei és A szabadító opera.

A magánember Kroó Györgyről fia, Kroó András így mesélt:

A második világháborúban tulajdonképpen egész családját elvesztette. Árva volt, a szó mindenféle értelmében. Ezért nagyon fontos volt neki a feleségével és a gyermekeivel töltött idő. Nagyon szerette a képzőművészetet, egészen komoly képzőművészeti műveltsége volt. Kiskoromtól fogva heti rendszerességgel jártunk múzeumba, kiállításokra, s ő ugyanolyan aprólékosan magyarázta a képeket, mint a zenét. Imádott utazni. Szerencsés volt. Élete végéig járt Párizsba tavaszonként a Tribune Internationale des Compositeurs versenyekre, több mint negyvenszer volt ott, de sosem tudta megunni. Rengeteget olvasott, bármiről lehetett beszélgetni vele. A művészet volt a hobbyja, talán lehet így mondani.

Egykori lakóházának homlokzatán 2008-ban emléktáblát helyeztek el, a portrédombormű Szórádi Miklós alkotása.

Forrás: köztérkép.hu



Források:

Batta András: Kroó György. = Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Bp. 2000
Nagy Enikő: Kroó György. = www.fszek.hu/zenei kalendárium
Zéta: 80 esztendős lenne Kroó György - interjú Kroó Andrással. = www.momus.hu 2006.08.25. 

4 megjegyzés:

  1. Emlékeket ébresztesz bennem, szerettem a zenei műsorait, és ismertem őt, amikor a Zeneakadémián dolgoztam.

    VálaszTörlés
  2. Én is mindig hallgattam, üres lett volna nélküle a szombat délután...

    VálaszTörlés
  3. Ma is hiányzik. A kritika nem vált öncélúvá, iránymutató volt, amit ő írt az hiteles volt számomra

    VálaszTörlés