Kataliszt bakancslistája

2016. október 4., kedd

A horpácsi kastély zenei emlékei 1. Mátray Gábor

Sopronhorpács, Fő utca 2. Széchényi-kastély





A Soprontól délre fekvő Horpács falu a 18. században került a Széchényi család birtokába. A mai Széchényi-kastély helyén eredetileg földszintes épület állott, amelyre az 1800-as évek elején a nagycenki kastélyt is továbbépítő Széchényi Ferenc húzatott manzárdtetős emeletet, s ekkor létesítették körülötte a szép parkot. A kastélyt a század közepén tovább bővítették, így ma klasszicista stílusjegyei a meghatározóak. Északi homlokzatát a timpanonnal lezárt középrizalit uralja, a park a déli oldalához csatlakozik.

Forrás: historicgarden.hu

Története során a kastélyban számos ismert személyiség megfordult. Széchényi Ferenc titkáraként dolgozott itt az 1780-as évek végén Hajnóczy József, a magyar jakobinusok egyik vezéralakja, az 1893-as hadgyakorlat idején pedig II. Vilmos császár időzött falai között az akkor berlini nagykövet Széchényi Imre vendégeként.

Az épület a magyar zenetörténetbe is beírta nevét.

1817 és 1830 között gróf Széchenyi Lajos gyermekeinek nevelője a 19. századi magyar művelődéstörténet egyik legkiválóbb alakjává vált fiatal MÁTRAY GÁBOR (eredeti nevén Rothkrepf Gábor) volt. Munkája részben ide, részben a család pesti és bécsi palotájához kötötte.
Várnai Péter így jellemzi Mátray Gáborról írt tanulmányában a grófi ház akkori szellemi légkörét:

Széchényi Lajos grófot, a múzeumalapító Széchényi Ferenc fiát és a "legnagyobb magyar" testvérét ugyanazok az eszmék hatották át, mint apját és fivéreit. Pesti, sopronhorpácsi és bécsi palotájában színielőadások, zene és tánc mindennaposak voltak. [...] A házi színielőadásokon ő maga is szerepelt; Frankenburg Adolf, a későbbi népszerű író és szerkesztő visszaemlékezései szerint igazi színészi talentum volt, s bármely nagy színházban is megállta volna helyét. Komponálgat és költeményeket is ír. Lajos gróf volt egyébként apja jobbkeze a Széchényi Könyvtár magyar vonatkozású kéziratainak és könyveinek összegyűjtésében.

Maga Mátray egy későbbi műve, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye ajánlásában ezt írta a Széchényi-kastély életére gyakorolt hatásáról:

... egy kedves tartozásom beváltására nyerék kedvező alkalmat, t. i. hálám nyilvánítására ama szíves buzdításért, melylyel a Széchényi házban töltött életem virító korszaka közben nemzeti zenénk folytonos gyakorlását, sőt jelesebb példányai szorgalmas gyűjtését is szívemre kötni kegyeskedtek.

Mátray Gábor. Forrás: wikipédia
Mátray későbbi működésére a kötelezettségeivel járó bécsi tartózkodások is döntő befolyással voltak, ahol megismerkedhetett a zenetörténeti kutatások módszereivel, eredményeivel, bejáratos lehetett a főúri házi hangversenyekre, s látóköre sok irányban kiszélesedhetett. 1824 óta egyre gyakrabban jelentek meg különböző témájú cikkei a korabeli sajtóban. 1825-től állandó munkatársa lett a Tudományos Gyűjteménynek, s a horpácsi kastélyban is dolgozott rendkívüli jelentőségű művén, melynek A' Muzsikának Közönséges Története címet adta, s 1828-tól folytatásokban jelent meg a Tudományos Gyűjteményben. Ez a munka az első magyar nyelvű egyetemes zenetörténet.
Bár nevelőként szinte ideális volt helyzete a Széchényi családban, s Lajos gróf nagyon szerette volna szolgálatában megtartani, Mátray "szélesebb körű hivatalra" vágyott. 1830-ban a család szolgálatából kiválva Pesten telepedett le, ahol haláláig rendkívül sokrétű munkásságot fejtett ki, a zenei élet területén is. ITT kicsit részletesebben olvashatunk későbbi tevékenységéről és jelentőségéről a magyar szellemi életben.

Az 1870-es években, amikor Széchényi Imre (Széchényi Lajos fia), a későbbi berlini nagykövet volt a kastély ura, több alkalommal vendégül látta Liszt Ferencet.

A 2. részben innét folytatom!



Források:

Répcecsik. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 2003
Várnai Péter: Egy muzsikus a reformkorban. = Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. Bp. Magvető, 1984


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése