Kataliszt bakancslistája

2016. október 18., kedd

Országház és bálterem Budán

Budapest I. Országház utca 28. Budai Országháza





Buda 1686. évi visszafoglalása után a mostani Országház és az Úri utca közötti területen felépült a klarissza apácák kolostora és temploma. Miután II. József 1782-en feloszlatta a rendet, az épülettömböt a Pozsonyból Pest-Budára átkerülő állami intézmények rendelkezésére bocsátotta, s erre a célra átalakíttatta. A terveket a kor híres építésze, Franz Anton Hillebrandt készítette. Az akkor Sütő, ma Országház utcai részen kapott helyet az országgyűlés székhelye, amely három alkalommal, utoljára 1807-ben tanácskozott itt. 1790-től ebben az épületben székelt a Helytartótanács. Ide vonult 1848. március 15-én a pesti nép, hogy érvényre juttassa követeléseit. Itt történt, hogy - Petőfi szavaival - a nagyméltóságú helytartótanács elsápadt és reszketni méltóztatott...


Az épület nagytermét, mely eredetileg az országgyűlés alsóházának terme volt, táncmulatságok, jelmezes estélyek és hangversenyek helyszínéül is használták, mint az egyetlen erre alkalmas termet Budán. 1834-ben még a bécsi keringő első nagy muzsikusa, JOSEPH LANNER is játszott itt zenekarával.


Az 1870-es években az impozáns helyiséget sajnos átalakították, mivel ide került a Belügyminisztérium irattára, majd az Országos Levéltár. Az épületet a második világháborúban súlyos károk érték, utána viszont Hillebrandt terveinek megfelelően, copf stílusban újították fel. A terem belmagassága ma újra két emelet a körben futó karzattal, az udvari oldal közepén alacsonyabb zenekarzattal. Jelenleg ez a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Terme, amelyben - kitűnő akusztikáját kihasználva - újra rendeznek hangversenyeket.




Források:

Biczó Tamás: Budapest egykor és ma. Bp. Panoráma, 1979
Gábor István: Budapesti képeslapok: régi fővárosi épületek egykor és ma. Bp. Gondolat, 1982
Garai Péter: Buda legrégibb bálterme = Építészfórum.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése