Kataliszt bakancslistája

2016. november 28., hétfő

Márványmenyasszony

Budapest I. Márvány utca 6.





Régi földszintes, jellegzetesen budai ház. Kívülről szemlélve alig sejthető, mit is rejt, ám a benne lévő MÁRVÁNYMENYASSZONY ÉTTEREM története a 18. század végéig vezethető vissza

Forrás: etteremkereso.net



Forrás: openmindedteenager
Forrás: helyszinonline.hu

Nevét nagy valószínűséggel a Zampa, avagy a márványmenyasszony című francia operáról kapta, ugyanis előadása után itt jöttek össze a szereplők egy kis mulatságra. Az opera nagy sikere után a cégtáblát a darabban néma szereplőként megírt megelevenedő szoborról festették meg, aki a pokolba rántja le hűtlen szerelmesét, a kalózvezér Zampát.

Ferdinand Hérold Párizsban 1831-ben bemutatott műve a korai
Lendvay Márton mint Zampa
magyar operajátszás egyik sikerdarabja volt. Már 1836-ban előadták a Várszínházban, Zampa szerepében a kor férfiideáljával, Lendvay Mártonnal, aki all-round művész volt, a prózai és az operaszínpadon egyaránt kiemelkedő alakításokat nyújtott. Az előadásról fennmaradt plakát a szobor, pontosabban "Manfrédi Bianka emlékoszlopa" alakítóját sajnos nem nevezte meg. Talán e premier kapcsán történt az étterem elnevezése. Aztán a darab átkerült a következő évben megnyílt Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház repertoárjába - ott is Lendvay Márton volt a címszereplő.


Igaz, van más legenda is a név eredetéről. Mint A vendéglátás emlékei című, Gundel Imre és Harmath Judit által jegyzett kitűnő könyvben olvasható, az eredeti cégtáblája festménye a vendéglős hófehér arcú lányát ábrázolta fehér ruhában, fátyollal, aki állítólag megvakult, vagy mások szerint süketnéma volt, s emiatt "márványkebellel" mondott le vőlegényéről...

1896-ban a vendéglő akkori tulajdonosa, Wagner Vilmos szobrot készíttetett a márványmenyasszonyról, melyet kis ünnepség keretében állítottak fel. Ez az a szobor lehetett, amelyről ma egy bekeretezett fénykép szemlélhető meg az étteremben:



Ma is áll a kerthelyiségben egy márványmenyasszony-szobor - sajnos, a Köztérkép, minden magyar szobrok nyilvántartója és dokumentálója még nem fedezte fel, így nem tudok róla semmit, de meg tudom mutatni:




Sőt, van egy újabb, dekoratív szobor is:



Seregi József munkája lehet, mert egy rokona (vagy másolata?) látható a főváros más pontján is épületdíszként.

A Márványmenyasszonyban sok jeles vendég megfordult az idők során. A hagyomány szerint esküvője után a Krisztinavárosi plébániatemplomból ide vonult násznépével Széchenyi István. Az 1920-as, 1930-as években gyakran itt vacsoráztak a közeli Budai Színkör művészei, Honthy Hanna és kollégái, de gyakran volt vendég Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső is.

A régi földszintes ház bolthajtásos kapubejárójával, árnyas kerthelyiségével, borospincéjével a későbbi átalakítások ellenére is őrzi a régi, gesztenyefás budai vendéglők hangulatát.

Végül hallgassuk meg a márványmenyasszony-opera nyitányát:





Források:

Gundel Imre - Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. = Budapesti Negyed 1996. 2-3.
Németh Amadé: Operaritkaságok. Bp. Zeneműkiadó, 1984
200 éve született id. Lendvay Márton 

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése