Kataliszt bakancslistája

2016. december 6., kedd

Az egri Líceum zenei emlékei

Eger, Eszterházy tér 1. Líceum


 


Eger monumentális világi rendeltetésű épületét 1765-1785 között emelték késő barokk stílusban, nyugatra néző homlokzata viszont már copf stílusú.

Forrás: wikipedia

Már a 18. század közepén, Barkóczy Ferenc püspök idejében felmerült Egerben egyetem, "universitas" alapításának gondolata. Az épület terveinek elkészítésével a püspök 1761-ben meg is bízta a megyeházát építő Gerl Mátyás unokaöccsét, a bécsi Gerl Józsefet. A következő évben az esztergomi érsekké lett Barkóczyt követő Eszterházy Károly püspök az építkezés irányítását Fellner Jakabnak adta át. Fellner alapjaiban megtartotta Gerl terveit, ennek ellenére Fellnert szokták emlegetni a Líceum egyedüli tervezőjeként.
Az elképzelés, hogy a hatalmas épülettömb egy teljes, négyfakultásos egyetemnek ad otthont, Mária Terézia császárnő Ratio Educatio rendelete miatt meghiúsult: a törvény egyik paragrafusa kimondta ugyanis, hogy Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet, a budai.
Ha egyetem nem is jöhetett létre Egerben, az épület azért az oktatást és a tudományt szolgálta. Működött benne a teológián kívül rajziskola, 1852-től tanítóképző (itt végzett 1881-ben Gárdonyi Géza), jogakadémia, még egyházi nyomda is. 1949-től Debrecenből ide költözött a tanárképző főiskola, s minden más oktatás megszűnt az épületben. Az államosítás után többféle nevet kapott: 1969-től 1990-ig Ho Si Minhről, 1990 szeptemberétől végre építtetőjéről, Eszterházy Károlyról nevezték el a benne működő főiskolát.

A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. A főlépcsővel szemben lévő díszterem valaha az ünnepélyes vizsgaviták színhelye volt. Erre szolgált az egymással szemben levő két erkély, melyeken a vizsgázó, illetve opponense foglaltak helyet. A mennyezeti freskó Franz Sigrist bécsi festő alkotása 1781-ből, az egyetem négy karát ábrázolja allegorikus képekben. Eszterházy püspök kívánságára a festő a világi tudományok képviselőit zsinóros magyar ruhában festette meg.

Forrás: epiteszforum.hu

A díszterem gyakran volt helyszíne hangversenyeknek is, bár 1774 után a teológiai iskolának már nem volt olyan virágzó zenei élete, mint amilyennel előző épületében, a Fogláriumban rendelkezett.
HOLLÓSY KORNÉLIA - másfél évi egri tartózkodása után - ebben a teremben búcsúzott el hangverseny keretében az egriektől 1853. október 16-án.
A kor nagy magyar operaénekesnője 1852. április 21-én ment
férjhez Lonovics Józsefhez, sógora (nővérének férje) öccséhez. Az ifjú férj édesapja az egri káptalan számvevője, nagybátyja, Lonovics József csanádi püspök, majd egri érsek volt. A fiatal házaspár az esküvő után Egerbe költözött, itt született meg első gyermekük.
A Religio című folyóirat ezt írta a búcsúkoncertről, melynek bevételét az énekesnő az irgalmasok kórháza javára ajánlotta fel:

A Lyceum pompás, e végre is igen alkalmas nagy terme, mellynek két egymásra néző erkélyei lámpafénytől megvilágítva boltozat fresco képeit szépen tüntették fel, zsúfolásig telve volt. [...] a jeles, a páratlan Kornelia. Itt könnyet fakasztott, ott ámulásig felejtette magával az embert, játszott a közönség indulatával, magával ragadott mindent. - Magyar népdalokban utolérhetetlenek, utánozhatatlanok hangjai, különösen sikerült Dopplertől a neki ajánlott "magánydal" egész zenekar kíséretében. E hálás darab magában öszszíti a sok oldalú változatos szépséget, a zajos zenéből mint fejlődnek ki egy Hollósy Korneliának aranyszelíd hangjai.

Az épület déli szárnyának nagytermében található az Eszterházy püspök által alapított és 1793-ban megnyitott Főegyházmegyei Könyvtár. Lenyűgöző a terem mennyezetfreskója, Kracker János Lukács alkotása, amely az 1545-1563 közötti tridenti zsinat ünnepélyes ülését ábrázolja. Hasonlóan párját ritkító a teljes egészében felvidéki tölgyből készült berendezés. A polcsorokat lombfűzéssel övezett ovális medalionok díszítik, bennük írók, tudósok domborműves arcképeivel.

Forrás: beszélőutcanevek.ektf.hu


A könyvtár állománya ma már 76.000-re emelkedett, s 1973 óta ez az ország egyetlen nyilvános egyházi könyvtára. Legnagyobb kincsei közé tartoznak Mikes Kelemen törökországi leveleinek eredeti kéziratai, a 15. századi francia eredetű Egri Hóráskönyv (Horae Beate Mariae Virginis), egy gyönyörűen  illusztrált, hártyára írott imakönyv; de felsorolhatnánk még a 15. századból származó csillagászati kódexet, amely Mátyás király csillagászának, Regiomontanusnak a tulajdonában volt, vagy Vesalius anatómiai metszetekkel díszített könyvét az emberi testről.

A Főegyházmegyei könyvtár zenei tárgyú legnagyobb kincse MOZART egy saját kezűleg írt levele, amelyet 1787. június 2-án, nem sokkal édesapjuk halála után nővéréhez, Nannerlhez intézett. Sokáig ez volt az egyetlen ismert Mozart-kézirat Magyarországon (ma az Országos Széchényi Könyvtárban még két dokumentum létezik Mozart eredeti kézírásával).
A felbecsülhetetlen értékű egri magánlevél a nagy zenebarát, Pyrker János László érsek hagyatéka, aki azt velencei pátriárka korában vásárolta. A nemzetközi Mozart irodalom csak 1943-ban ismerte meg, amikor Erich Valentin első ízben tette közzé a Neues Mozart Jahrbuch III. évfolyamában.

Forrás: kepkonyvtar.hu/?docId=33089

Gedeon Tibor fordításában magyar szövege a következő - megjelent 1960-ban a Mozart bécsi levelei című kötetben:

Kedves Nővérem! Könnyen elképzelheted, hogy milyen fájdalmasan ért a hír legkedvesebb atyánk hirtelen elhunytáról, hiszen veszteségünk egyenlő. Minthogy most Bécset elhagynom lehetetlen (amit inkább azért tennék meg, hogy téged megölelhesselek), és boldogult atyánk hagyatéka nem érné meg a fáradságot - tehát meg szeretném neked vallani, hogy nem vagyok teljesen egy véleményeb veled egy nyilvános árverést illetően; de ha, amint d'Yppold úr írja, van egy apai rendelkezés erről, akkor ezt a rendelkezést előbb ismernem kellene, mielőtt további intézkedéseket tehetnék. Várom tehát ennek pontos másolatát, és rövid áttekintése után azonnal tudatom veled véleményemet. Arra kérlek, hogy a mellékelt levelet adasd át d'Yppold úrnak, igazi jó barátunknak; minthogy annyi esetben családunk barátjának mutatkozott, remélem, barátságát tanúsítani fogja abban is, hogy személyemet szükség esetén helyettesíti. Élj boldogul, kedves nővér! Örökre hű testvéred vagyok W. A. Mozart. Wien, 1787. június 2.

A Líceum kápolnája, mely két évszázadon át volt istentiszteletek helyszíne, ma a könyvtár egyik helyisége. Még így is méltóságot és áhítatot áraszt, hiszen szerencsére megőrződött barokk oltára, szószéke, kórusa és Franz Anton Maulbertsch 1793-ban festett mennyezeti freskója.

A Líceum 37. számú termében volt egy ideig MOOSER LAJOS (1807-1881) orgonaépítő műhelye. Az osztrák mester Salzburgban
Mooser Lajos. Forrás: wikipedia.de
tartott fenn műhelyt, de az 1850-es évektől kedve egyre többet dolgozott magyar megrendelésekre: ő készítette az akkor épült esztergomi bazilika orgonáját is, így Magyarország területén is szüksége volt telephelyre. 1863 végén aztán Egerben telepedett le. A városban és környékén már sokat dolgozott: ő építette az egri székesegyház, a ciszterci, a szervita és minorita templomok orgonáit. 1863 végén Bartakovics Béla érsek bocsátotta rendelkezésére a Líceum termét. A mester az 1870-es évektől élte utolsó, legsikeresebb szakaszát Magyarországon. Későbbi legfontosabb munkái a sárospataki református templom valamint a gyulai templom orgonája, s befejezte a hosszú idő óta készített lőcsei Szent Jakab-templom orgonáját. Mellette dolgozott Gyomán, Gyöngyösorosziban, Nógrádmegyeren és máshol, közben orgonát épített Gmundenbe a hannoveri ex-király számára. Egészsége 1878-tól megrokkant. Ivásnak adta magát, anyagilag leromlott, meg is süketült. Végelgyengülésben hunyt el Hatvani külváros 220. számú házában 1881. május 22-én, 75 éves korában. Május 24-én temették a Hatvani temetőbe.
Ő volt az első orgonaépítő, aki Ausztriából Magyarországra költözve itt fejtette ki tehetségét és innen is dolgozott Ausztria számára. Munkásságának köszönhetően az orgonaépítés területén nagy vonalaiban kiegyenlítődött a színvonalbeli különbség Ausztria és Magyarország között.

Ugyancsak a Líceumban lakott és dolgozott egri tartózkodásának első időszakában BURGFELD FERENC orgonaépítő (1830-1916), akit Mooser még magyarországi munkáinak kezdetén hozott magával Salzburgból. Miután Mooser 1863-ban megkapta a díszpolgárságot és a jogot az egri letelepedéshez, Burgfeld is véglegesen Egerhez kötötte életét. Mesterének tempóját, nagy vállalkozásait azonban nem tudta folytatni, munkássága jórészt orgonajavításokra korlátozódott.

A Líceum kiváló akusztikájú zárt udvara hangversenyeknek is helyet adott és ad ma is, különböző műfajokban. 1938-ban például nagyszabású énekkari hangversenyt rendeztek itt, amelyen kilenc kórus ezerkétszáz énekessel vett részt. Az 1940. május 25-én az Egri Nevelők Köre által rendezett énekkari találkozón Kodály Zoltán is részt vett.


Források:

Wellner István: Eger. Bp. Panoráma, 1987
Bárdos Kornél: Eger zenéje, 1667-1887. Bp. Akadémiai Kiadó, 1987
Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1984
Antalóczi Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története 1793-1996. Eger, 2001
Major Ervin: Mozart és Magyarország. = M. E.: Fejezetek a magyar zene történetéből. Bp. Zeneműkiadó, 1967
Szigeti Kilián: Eger. Bp. Zeneműkiadó, 1980 /Régi magyar orgonák/
Kelemen Imre: Kodály-művek és az új magyar muzsika a felszabadulás előtti Eger zenei életében. = Hevesi Szemle 1983. 1. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése