Kataliszt bakancslistája

2017. augusztus 18., péntek

Liszt Ferenctől az Illés együttesig

Budapest V. Ferenciek tere 7.




A mai Ferenciek bazára helyén az 1700-as évek elejétől 1876-os lebontásáig ferences kolostor állt. Egyemeletes tömbje értékes építészeti együttest alkotott a ma is létező ferences templommal.

A tér a kolostor idejében
A tér a Ferenciek bazára felépülése után

Az egykori kolostorban gyermekkorától kezdve többször is megfordult Liszt Ferenc, akit egész életében bensőséges kapcsolat fűzött a ferences rendhez.
Édesapja, Liszt Ádám ifjúkorában a nagyszombati ferenceseknél volt novícius; amikor a csodagyermek Liszt 1823-ban fellépett a pesti Hét Választófejedelem fogadóban (a Pesti Színház helyén volt, ma Váci utca 9.), édesapjával látogatást tettek a kolostorban, ahol Liszt Ádám egykori novíciustársa, Wagner József Kapisztrán volt a rendfőnök.
1840 januárjában, amikor Liszt mint európai hírű zongoravirtuóz történelmi jelentőségű koncertjeit adta Pesten, a szakadatlan ünnepségek közepette sem feledkezett meg a pesti ferencesekről, s utolsó pesti estéjét (január 14.) az ő körükben töltötte a kolostorban, ahol még mindig Kapisztrán atya volt a gvárdián. Felidézték gyerekkori látogatását: Liszt név szerint kérdezte az akkor megismert szerzeteseket és emlékezett arra is, hogy gyerekként néhányuk kordájával (kötél-övével) játszott... Elkomorult, amikor a páter gvárdián halott apjára emlékeztette: lelkét megérintette annak neve, ki már a sírban porladt. Mindezt a szemtanú Gasparich Kilit szerzetes rögzítette az utókornak (beszámolója a Társalkodó 1840. január 18-i számában jelent meg), aki úgy vélekedett, hogy ittléte során a vendég teljesen feloldódott és megfeledkezett ünnepelt zongoraművészi mivoltáról. Látogatásának végén Liszt meghatottan vett búcsút a köréje sereglett atyáktól és megígérte, hogy nem feledkezik meg róluk.
Ígéretét be is tartotta, s többször meglátogatta a templomot és a kolostort; így 1856. szeptember 13-án is, amikor kérvényezte, hogy konfráter lehessen. A konfraternitás lelki testvérületet jelent: a konfrátert a ferences rend a tagjai közé iktatja és a rend egyetemes lelki javainak részesévé teszi. A szertartásra 1858. április 11-én a szomszédos templomban került sor.
Már idősen, egy 1883-ban kelt levelében pedig a következőket írta Carolyne Wittgensteinnek Liszt:
Több mint tizenöt éve azt kívántam Budapesten, halotti ágyamon öltsék fel rám Assisi szent Ferenc harmadrendjének ruháját. Akkor ki is szabattam azt az öltözéket a magam méretére a ferencrendiek budapesti kolostorában. Ha elveszett volna, ugyanolyan újat szabatni bárhol halnék is meg nem lenne nehéz ...


A régi kolostorépületet 1876-ban lebontották, a helyén álló, Ferenciek bazára néven ismert épületet 1877-ben építették Frey Lajos tervei szerint neoreneszánsz stílusban.

Forrás: pestiferences.ofm.hu


Liszt járt az utódépületben is, ahol többek között termet bérelt a Fővárosi Iparosok Köre; benne alkalmanként hangversenyeket tartott a magyar zeneművészek segély- és nyugdíjegylete. Az 1880-as évek első felében, amikor növendékei is játszottak, az egylet többször meghívta Lisztet, tiszteletbeli taggá is avatták.

Már 1877-ben étterem nyílt a bazárépületben, mely hamar népszerűvé vált a pesti polgárok körében. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg. Nekik köszönhető az étterem egyedülálló neogót belső tere. Azonban nem tudtak megküzdeni a gazdasági válsággal és üzletüket kénytelenek voltak bérbe adni Károlyi Lászlónak, ő adta a helynek a Kárpátia nevet.

 
Forrás: étterem.hu/kárpátia


A Kárpátia sörözője az 1965-ben alakult Illés együttes törzshelye lett, így a magyar rock egyik bölcsőjének nevezhető. 2010-ben az együttes kedvenc boxánál emléktáblát avattak:

Forrás: művész-világ.hu


Kiállították Barcsik Géza színes tűzzománc portréit a zenekar tagjairól, akik közül ketten Illés Lajos és Pásztory Zoltán akkor már csak műalkotás formájában lehettek jelen...



Források:

Adalékok a Belváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1993
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869–1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811–1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Bucsi László: Liszt és a magyar ferencesek. = Magyar Zene 1987. 1.
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel
Pereházy Károly: A régi belváros. Bp. Képzőművészeti Kiadó, cop. 1982
http://www.karpatia.hu/hu/toertenelem

2017. augusztus 1., kedd

Gulyás György korai korszakának egyik helyszíne

Békés, Petőfi utca 1. Zeneiskola





A Városházával szemben áll az 1844-ben épült klasszicista stílusú, műemlékjellegű épület ismertebb nevén Kollégium , mely eredetileg az 1552-ben alapított református iskolához tartozott, később pedig a 3. sz. általános iskola székhelye volt. Az 1982-es földrengés után, 1984-ben lett a Békési Zeneiskola új otthona.


Gulyás György emléktábláját 1997-ben helyezték el az épületen:




Gulyás György 1916-ban Békés megyében, Köröstarcsán született, Bélmegyeren, majd itt Békésen, ebben az épületben volt tanító. Később a Budapesti Zeneakadémián zeneszerzői és középiskolai énektanári diplomát szerzett. 1943-tól Debrecenben a Dóczi Tanárképző Intézet ének-zene tanáraként dolgozott.
Az ő tevékenységének eredményeképpen jött létre 1946-ban a kodályi elveket követve a mindmáig egyedülálló és azóta legendává vált békés-tarhosi zeneiskola (akkor Tarhos közigazgatásilag Békés városához tartozott), amelynek 1954-es megszüntetéséig igazgatója volt. Az intézményt még Kodály tekintélye sem volt képes megvédeni a korszak művelődéspolitikájától... Emlékének ébren tartásáért Gulyás György 1976-ban életre hívta a Békés-tarhosi Zenei Napokat.

A tarhosi álom szertefoszlatása után Debrecenbe visszatérve a Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója lett. Megalapította az iskola mára világhírűvé vált énekkarát, a Kodály Kórust, s a kórushoz kapcsolódva a Debreceni Nemzetközi Kórusversenyt. 1993. november 11-én hunyt el, a debreceni Köztemetőben nyugszik.


Források:

Békés–tarhosi zenei napok. Békés–tarhosi nyitott könyv 1976-tól. Békés, Békés Város Önkormányzata, 2002
Száz esztendeje született Gulyás György. = Békés Mátrix
Gulyás György (emléktábla). = békésikönyvtár.hu

2017. július 29., szombat

Tartalomjegyzék

"Bakancslistás" blogomban zenei emlékhelyek után eredtem. Bár az oldal jobb oldalán van egy részletes tárgyszójegyzék (= címkék), amelyek segítségével egészen részletekbe menően kereshetünk a blog tartalmában, készítettem egy gyorsan átlátható teljes tartalomjegyzéket. Szerencsére, a blogspot.hu lehetőséget ad rá, hogy folyamatosan frissítsem, mindig beleírjam, ha új posztot teszek fel.

Kezdjük a fővárossal, kerületenként, majd következnek a megyék. Csak rá kell kattintani a címre, az illető poszt külön ablakban fog megnyílni.

Tállyán, Lavotta János nyomában


                               BUDAPEST

I. Attila út 43. A Petőfi Sándor Gimnázium neves zenetanárai és zenei pályára lépett diákjai

I. Attila út 87. Bartha Dénes zenetörténész lakása

I. Attila út 103. Durkó Zsolt lakása

I. Attila út 107. Ferencsik János lakása

I. Batthyány tér 4. Fehér Keresztház 

I. Batthyány utca 6. Huszka Jenő lebombázott otthona 

I. Bécsi kapu tér 7. Thomas Mann és Bartók találkozásai

I. Bem rakpart 25/A. Márk Tivadar jelmeztervező lakása

I. Clark Ádám tér: Budai Népszínház

I. Corvin tér 8. Budai Vigadó

I. Donáti utca 49. Szabó Ilonka operaénekesnő tragédiája

I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula palotája

I. Fő utca 15. Huszka Jenő utolsó lakása

I. Fő utca 30-32. Budai Zeneakadémia

I. Hess András tér: A Hilton és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium

I. Hess András tér 3. Vörös Sünház

I. Horváth-kert: Budai Színkör

I. Hunfalvy utca 4. Veress Sándor lakása

I. Hunfalvy utca 15. Kodály lakott itt

I. Krisztina körút 55. Karátsonyipalota Liszt vendég 

I. Krisztina körút 91. Bartók édesanyja lakott itt 

I. Márvány utca 6. Márványmenyasszony vendéglő

I. Országház utca 5. Zichy Géza lakása Liszt vendég

I. Országház utca 9. A Bartók Archívum első otthona

I. Országház utca 21. Lendvay Márton szobra

I. Országház utca 28. Budai Országháza

I. Pauler utca 2. Dankó Pista gyászszertartása

I. Pauler utca 17. Kerényi György népzenetudós otthona

I. Szent György tér: Budavár zenéje 1. Mátyás előtt

I. Szent György tér: Budavár zenéje 2. Mátyás udvara

I. Szent György tér: Budavár zenéje 3. Mátyás után

I. Szent György tér: Budavár zenéje 4. Haydn Budán

I. Szent György tér: Budavár zenéje 5. Záróakkordok

I. Szent György tér: Budavár zenéje 6. Nemzeti könyvtárunk

I. Szent György tér 1-2. A Sándorpalota zenei emlékei

I. Szentháromság tér 1. Az egykori Brunszvikpalota, Beethoven

I. Szentháromság tér 2. A Mátyástemplom zenéje

I. Szilágyi Dezső tér 4. Bartók Béla lakása 1922-1928

I. Színház utca 1-3. A Várszínház zenei emlékei

I. Táncsics utca 7. A Zenetudományi Intézet palotája

I. Táncsics utca 24. Reneszánsz táncosok háza

I. Tárnok utca 3. Volkmann Róbert lakása

I. Úri utca 24. Erkel Ferenc lakása az 1850-es években

I. Úri utca 43. Liszt Ferenc jóbarátjának lakóháza

I. Úri utca 44-46. Mikó András operarendező lakása

I. Várfok utca 15/C. Kroó György zenetörténész lakása

I. Ybl Miklós tér 9-11. A Reischldeszkaszínház

V. Apáczai Csere János utca 15. Wurm kávéház Erkel sakkozott

V. Aranykéz utca: Wagner és Erkel a pesti kiskocsmában

V. Fehér Hajó utca 2. Paradicsom kávéház, Bihari János

V. Petőfi tér: Petőfi Sándor szobra

XII. Krisztina körút 17. Bartókné Pásztory Ditta utolsó otthona




BÁCS-KISKUN MEGYE


Baja, Bartók Béla utca 1. Fusz János tanulóévei

Baja, Deák Ferenc utca 1. Türr István Múzeum, Lükő Gábor

Baja, Dózsa György út 18. Sokoldalú emlékhely a bajai zeneiskola

Baja, Jókai utca 19. Éberemlékház

Baja, Madách utca Rózsavölgyi Márk lakása

Baja, Oroszlán utca 3. Arany Oroszlán fogadó Rózsavölgyi Márk

Baja, Rókus utca Rókus temető muzsikusok sírjaival

Baja, Szent Imre tér 5.  A III. Béla Gimnázium

Baja, Szentháromság tér 6. Bartók bajai hangversenye

Baja, Táncsics utca 17. Kun Imre hangversenyrendező szülőháza 

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium Liszt Ferenc látogatása

Kalocsa, Szentháromság tér: Főszékesegyház Liszt Ferenc látogatásai

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota Liszt Ferenc látogatásai

Kecskemét, Kodály tér 1. Vasútállomás Kodály Zoltán születési helye

Kecskemét, Nagykőrösi utca 35. Kacsóh Pongrác lakása 




 BARANYA MEGYE

 
Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75. Püspöki nyaralókastély Liszt látogatásai

Mohács, Szabadság utca 2. Liszt emléktáblája

Mohács, Szepessy tér 6. Püspöki nyaralókastély Liszt látogatása

Pécs, Jókai tér 6. Elefántos ház régi színielőadások

Pécs, Király utca 15. Hattyú vigadó

Pécs, Mária utca 2. Régi színház




BÉKÉS MEGYE



Békéscsaba, Andrássy út 1. Színház, Bartók hangversenyei

Gyula, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza



BORSOD MEGYE

 
Miskolc, Hunyadi utca 52. Déryné utolsó lakása, halála helyszíne

Miskolc, Szent Anna-temető: Déryné sírja

Miskolc-Diósgyőr, Vár utca 24. Déryné lakása

Tállya, Rákóczi utca 1. Temető - Lavotta János sírja

Tállya, Rákóczi utca 10. Maillot kastély Lavotta János emlékszobája

Tállya, Rákóczi utca 24. Lavotta János halála

Tállya, Rákóczi utca 34. Lavottaemlékoszlop




 CSONGRÁD MEGYE



Hódmezővásárhely, Bakay utca 24. Várhelyi Endre szülőháza

Szeged, Szentháromság utca 15. Durkó Zsolt szülőháza 

Szeged, Vitéz utca 5. Szeghy Endre lakása
 



FEJÉR MEGYE

Csákvár, Széchenyi utca 31. Földművesek Háry Jánoselőadása

Székesfehérvár, Kossuth utca 15. Pelikán udvar

Székesfehérvár, Szent István tér 5. Bajzáthház, a díszletfestő földbirtokos palotája

Székesfehérvár, Városház tér 5. Püspöki palota Liszt Ferenc látogatása
 


 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

 
Fertőrákos, Fő utca 177. A hercegi kürtös kápolnája

Győr, Apáca utca 5. Káptalani zenészek háza Richter Antal és Hans Richter

Győr, Bartók Béla út 29. Bartók emlékkő Győrben

Győr, Káptalandomb 1. A Püspökvár zenei emlékei

Győr, Kazinczy utca 20. A krónikás Ecker János háza Liszt és más muzsikusok látogatóban)

Győr, Király utca 5. A régi Bárány szálló

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Régi megyeháza Liszt hangversenye

Győr, Petőfi tér 2. Goldmark Károly győri kalandja

Mosonmagyaróvár, Mosonyi M. utca: Izraelita temető Flesch Károly sírja

Mosonmagyaróvár, Szent István király utca 123. Flesch Károly szülőháza

Sopron, Lehár Ferenc utca 5. Lehár Ferenc kisgyermekkori otthona

Sopronhorpács: A kastély zenei emlékei 1. Mátray Gábor

Sopronhorpács: A kastély zenei emlékei 2. Liszt Ferenc




 HAJDÚ-BIHAR MEGYE


Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt kis háza

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy Géza kastélya Liszt látogatása


Ráadás a tetétleni kastélyhoz másik blogomból: amerikai filmsztár is volt a tulajdonosa :)




 HEVES MEGYE

Eger, Dobó István tér 1. Nyizsnyay Gusztáv szülőháza

Eger, Dobó István tér 8. Reményi Ede lakása diák korában 

Eger, Eszterházy tér 1. Líceum

Szilvásvárad, Szalajka-völgy: Istállóskői barlang az ősember hangszere




 PEST MEGYE


Fót, Plébániatemplom: Liszt Ferenc látogatása

Vác, Alsóvárosi temető: muzsikus sírok

Vác, Március 15. tér 11. Pikéthy Tibor zeneiskolája

Vác, Migazzi tér 2. Pikéthy Tibor lakása



 SOMOGY MEGYE


Balatonberény, Kossuth utca 14. Bartók Balatonberényben

Kaposvár, Róna hegy: Rippl-Rónai József villája




 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE


Nyíregyháza - Sóstó: Svájci lak, Blaha Lujza

 

 VAS MEGYE



Csepreg, Széchenyi tér 30. Bognár Ignác szülőháza

Sárvár, Sársziget utca: Szent Miklós-templom Tinódi Lantos Sebestyén hamvai 

Sárvár, Várkerület 1. A sárvári vár zenei emlékei

Szombathely, Ady tér 1. Tűzoltó és orgonista

Szombathely, Fő tér 15. Zöldfa szálló Déryné

Szombathely, Hollán Ernő utca 4. Muzsikaház

Szombathely, Kálvária utca 10. Koncz János szülőháza

Szombathely, Kálvária utca 47. Bárdos Alice lakóháza

Szombathely, Károli Gáspár tér 4. Tanítóképző Békefi Antal munkahelye

Szombathely, Kisfaludy utca 9. Zene a Savaria Múzeumban

Szombathely, Petőfi utca 31. Békefi Antal lakása

Szombathely, Szily János utca 1. Zenei kincsek az Egyházmegyei Könyvtárban


 
                                              VESZPRÉM MEGYE


Balatonfüred, Ady u. 13. Pálóczi Horváth Ádám háza, zeneiskola

Balatonfüred, Blaha Lujza utca 4. Blaha Lujza villája

Pápa-Tapolcafő, Tapolcafői utca 65. Csomasz Tóth Kálmán szülőháza

Veszprém, Rákóczi utca 4. Francsics Károly, Auer Lipót

Veszprém, Thököly utca 1. Auer Lipót lakása gyermekkorában

Veszprém, Vár utca 18. Székesegyház zenei élete a középkortól a 20. század közepéig


2017. július 27., csütörtök

Itt volt Liszt győri hangversenye

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Vármegyeháza






A Vármegyeháza hatalmas, klasszicizáló épülettömbje eredetileg ferences templom és kolostor volt. Amikor 1786-ban II. József rendeletére feloszlatták a szerzetesrendeket, a kolostorban katonaiskolát helyeztek el, a templomot pedig raktárrá alakították. 1826-ban az épületegyüttes árverésen Győr város tulajdonába került. Ekkor építették át megyeházának, a templomhajó lett a közgyűlési terem.




Ebben a közgyűlési teremben, amelynek ablakai a Nefelejcs utcára néznek, adott hangversenyt Liszt Ferenc 1840. január 16-án.





A világsikereinek teljében magyarságára rádöbbent 29 esztendős Liszt gyermekévei után először tért vissza Magyarországra. 1840. január elején Pesten adott történelmi jelentőségű hangversenyeit követően, egy egész éjszakát a postakocsin töltve, 16-án reggel érkezett Győr határába, ahol a város vezetősége díszkísérettel várta. Távolabbi falvakból is összesereglett nagy tömeg előtt a Széchenyi téren zajlott le a hivatalos fogadás. A megyeháza nagytermében este 6 órakor Liszt öt részből álló hangversenyt adott.
Fáklyás hajdúk álltak a megyeház kapujában — írta korabeli források nyomán Bay Ferenc győri helytörténész — ahol a megye és a város vezető személyiségei várták Liszt Ferencet. Láthatóan meghatva lépdelt fel a lépcsőkön az éljenzés lelkes sorfala közt. Majd kitárultak a nagyterem szárnyas ajtói és a karos és koszorús gyertyatartók fényözöne köszöntötte a díszmagyarban megjelent művészt.
A Honművész tudósítóját ilyen patetikus szavakra ihlette Liszt zongorajátéka:
  
Vágy–csillámmal szegződött minden szem az emeltt helyen álló két zongorára, s a jelenési idő teltével kitörtt örömteli harsány tapsos "éljen" köszönté a magyar disz–öltözetü művészt. A bűvszer megzendült s most hangtengert, majd kéjpatakot teremte elő a remekül merészkedő ügyes kéz. […] egyformán végtelen hatalmu úr ő zongorája s az emberi érzelem felett.

A hangversenyen Liszt a Hexameron–variációkat, saját átiratában Bellini: Puritánok című operája alapján írt Ábránd-ját és Mercadantétól a Donna cariteát játszotta. Brányi Fanni és Vász Lujza egy Schubert–dalt és egy Bellini–áriát énekelt, Liszt zongorakíséretével.
Adjuk át ismét a szót a Honművész tudósítójának:

Magában érthető, hogy mindenik csuda–müve után sokszoros, de az egésznek végeztével mind addig nem szünő "éljen" harsogott, míg előbbi helyét ismét el nem foglalá. Rákoczi–indulóját kezdé most, de harmadik fogása az örömriadásba veszvén, magasztos érzetek köztt várá a meghatott szivek zajleappadtát. Ezt is hallottuk hát; miként? azt nem irhatom, tudják, kik őt szerencsések valának látni és hallani. Kéztyüit szépeink emlékül maguk köztt szétdarabolták, s dicsekszik szerencséjével, ki ennek parányi részecskéjét is mutathatja. Hangversenye után a megyéspüspök Stankovics János ő méltóságánál számára rendezett fényes vigalomban nem jelenhetett meg, részint utazás, részint működés–okozta bágyadtsága miatt.

Az egykori tudósító utolsó mondatában azonban tévedett: koncert után, amelynek bevételét az árvák illetve a győri színház számára ajánlotta fel, Liszt a város színházi és zenei életéért sokat fáradozó Ecker János házába ment és ott töltötte az estét.


Az eseményt a Megyeháza Nefelejcs utcai oldalán, a hangverseny helyszínének ablakai alatt emléktábla örökíti meg:


A közelmúltban, Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából az épület főhomlokzatára is felkerült egy emlékjel. Nagy Sándor József mozaikja Barabás Miklós híres festménye nyomán a fiatal Lisztet örökíti meg; elkészítésében részt vettek a Waldorf iskola diákjai is. 

 


Források:

Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Barsi Ernő: Liszt Ferenc győri hangversenye. = Honismeret 1986. 6.
Bay Ferenc: Liszt Ferenc és Bartók Béla hangversenye Győrött. = Győri Zenei Hetek 1956. Programfüzet. Győr, 1956
Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Köztérkép.hu

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban és 2012-ben készítettem

2017. július 23., vasárnap

Itt hallgatta Bihari Jánost Berzsenyi Dániel

Budapest V. Fehér Hajó utca 2.




A mai Fehér Hajó (gyakran írják Fehérhajó-nak is) utca 2., illetve részben a Bécsi utca 1. számú épületek helyén állt 1696-tól az emeletes Fehér Hajó vendégfogadó.

A hely ma a Street wiev-ben


Kapualjából nyílt a Paradicsom Kávéház, ami az 1800-as évek első felében a fiatal értelmiség, az írók, költők, jurátusok találkozóhelyévé vált. Kedvelt helye volt a  görög kereskedőknek is, mert az épület elől indult a BrassóBukarest gyorskocsijárat. A görög szabadságharc kitörése (1821) után több rokonszenv-tüntetés zajlott itt, és leírások szerint a kávéház falait görög jelvények és egy csatakép díszítették.
Bihari János
A kávéháznak a biliárd mellett rendkívüli vonzereje volt Bihari János és cigányzenekarának játéka. Bihari 1801-ben vagy 1802-ben érkezett Pestre öttagú bandájával. A  Paradicsom Kávéház mellett a Beleznay kertben (a mai Rákóczi út 79. helyén) is játszott, és egycsapásra meghódította a közönséget.
Amikor Berzsenyi Dániel niklai magányából 1810 március végén felruccant Pestre, három barátja, Szemere Pál, Vitkovics Mihály és Kölcsey Ferenc társaságában betért a Paradicsom kávéházba. A jelenetről Szemere Pál referált levélben Kazinczynak. Szemere nem túlzottan rajongott a verbunkosért, Berzsenyi viszont még rá várakozó barátairól is megfeledkezett, annyira lenyűgözte Bihari és zenekara...

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a' szót: Itt van Bihari, azonnal felkele Berzsenyi 's Vitkovics őtet a másik szobában hegedülő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedültetett, 's annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a' más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics 's én, a'kik eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk 's visszamentünk társainkhoz 's Berzsenyit egyedül hagytuk Musikásával ... Végre bejött Berzsenyi 's hegedültette Biharit ... Bort ide! Te pedig Bihari húzd. Énnekem a' magyar muzsika, csak magyar nóta legyen, igen tetszik. Nem igen nékem mondék.

Emlékiratainak tanúsága szerint Déryné Széppataki Róza is járt a fogadóban, amikor meglátogatta betegen fekvő riválisát, Schodelnét.

A fogadó 1827-től lassú hanyatlásnak indult. 1847-ben Petőfi innét indult egyik utazására, s feljegyezte, hogy egy piszkos pincér ébresztette... Az épületében is megroskadt vendégfogadót 1874-ben lebontották. Hogy mi történt telkével és közvetlen környékével, megtudhatjuk a remek urbface oldal képes összefoglalójából.

Az egykori, utcájának is nevet adó fogadónak állítottak emléktáblát, de nem pontosan a helyszínen, hanem a Fehér Hajó utca 5. számú épületen. Így szövege nem igazán helyes...




Források:

Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis–Lant Kiadó, 1995
Haupt Erik: Újévi ajándék: kávé és cukor. Görög kávéházak Pestbudán. = nemzetiségek.hu 1998/6
Bihari János. = Muzsika 1964. 10.
Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Berzsenyi tündér Pestje. = Budapest 1970. 5.
Legány Dezső: A magyar zene krónikája : zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Bp., Zeneműkiadó, 1962 /Magyar zenetudomány 4./
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
A Főnix-székház. = urbface.com

2017. július 20., csütörtök

A győri püspök muzsikusai és a Richter család

Győr, Apáca utca 5.
Káptalani zenészek háza





A 16. század első felében ezen a telken a városháza állott, amelyet 1570-ben cseréltek el az akkor romokban álló piactéri nagypréposti házért, a mai Széchenyi tér és Rákóczi utca sarkán lévő épület elődéért. A csere után itt, a középkori városházában rendezték be a a székeskáptalan által fenntartott „magyar iskolát”, amelyet káptalandombi otthonából a német katonaság üldözött el. Az ekkor már kétemeletes épület az iskolai oktatás mellett a székesegyházi muzsikusoknak is otthona lett, mint a Káptalani zenészek háza (1778-ban az iskolát el is költöztették).



Egy kotta borítóján fennmaradt egy 1752-ből származó feljegyzés arról, mekkora lakásuk volt itt a zenészeknek:

A felső emeleten a succentornak valamikor két szobája, konyhája, padlásrésze volt kamra nélkül. Most mint orgonista egyúttal két szobában lakik, van konyhája, kamrája és padlásrésze. — Lakner János másodhegedűsnek egy szobája, konyhája tűzhellyel, padlásrésze és kamrája van. Unterberger Ernő tenoristának ugyanez. Purska Jánosnak egy kisebb szobája, konyhája…
(Itt megszakad a szöveg; idézi: Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században című könyvében.)





Közben az épületet a káptalan 1775-ben újjáépíttette.

Ma a nagyméretű kétemeletes ház homlokzatát copf stílusú vakolat–architektúra díszíti. Kosáríves kapuja felett latin nyelvű emléktábla látható:


 Magyar fordítása:

Ezen ódonságában roskadozó épületet a székesegyházi karzenészek és az első elemekben oktatandó zsenge ifjúság kényelmére, dísz és közjó okáért nemesebb kivitelben alapjaiból újra emeltette a győri káptalan 1775. évben.

Az újjáépítés idején Istvánffy Benedek volt a székesegyház karnagya. Ő is itt lakott, először nem a karnagy, hanem az orgonista számára kijelölt lakásban. Új, kényelmesebb otthonát azonban már nem sokáig élvezhette: előbb felesége, Kőmíves Katalin halt meg 1778. június 5-én, majd negyvenöt éves korában, október 25-én ő maga is elhunyt.

1832 és 1854 között itt lakott Richter Antal, aki 1832-ben nyerte el a székesegyház zenei vezetőjének tisztségét. Richter Alsó–Ausztriából származott, korábban az Esterházyak kismartoni kórusában énekelt. Székesegyházi karnagyként komponálással is foglalkozott.



Felesége, Csazenszky Jozefa ebben a házban is született és nevelkedett, mivel apja székesegyházi muzsikus volt. A kitűnő énekhangú lány, majd fiatalasszony gyakran énekelt a székesegyházban, de hangversenyeken is. Részt vett például férje egyik nagy vállalkozásában, az 1844 októberében műkedvelőkkel, német nyelven, hangversenyszerűen bemutatott Cosi fan tutte című Mozart–operában és — szintén férje vezényletével — Haydn: Évszakok című oratóriumának előadásán is.

Hans Richter (Forrás: wiki)
Itt, a Káptalani zenészek házában született 1843. április 2-án fiuk, Richter János (Hans Richter), a legendás Wagner–karmester. Keresztapja maga a zenekedvelő püspök, Sztankovits János lett, aki Richter Antalt és a székesegyházi zenészeket a kötelességén jóval felül is támogatta. János után még három gyermeke született a Richter–házaspárnak; kettő csecsemőként, egy lány pedig 14 éves korában halt meg.

Richter Antal nem csak az egyházi zene területén működött, szívügye volt a város zenei életének fejlesztése. 1846-ban sikerült megalakítania a Győri Férfidalegyletet, a következő évben pedig az egyleti zeneiskolát. Ugyan a Férfidalegylet működése az 1848/49-es események miatt megszűnt, s Richter életében nem is lehetett újra beindítani, mivel az osztrákok tiltottak minden közösségi formát, a dalegyleteket különösen a rebellió melegágyainak tartották. De az ő elképzelései éltek tovább, amikor 1862-ben megalakult a Győri Ének– és Zeneegylet; utódai őt tekintették a szellemi alapítónak.

Richter Antal 1854-ben, 52 éves korában hirtelen meghalt; a szájhagyomány szerint egy kórista hamis éneklése miatt annyira felizgatta magát, hogy szélütést kapott. Özvegye megélhetési gondok miatt Bécsbe költözött, ahol tehetséges fiát  beadta az udvari kórus konviktusába, ő maga pedig szólóénekesnőként bejárta egész Európát, illetve énektanárként is működött. Énekesi kvalitásait jelzi, hogy még férje életében szerződtették volna a hamburgi operaházba; férje halála után pedig ő volt Wagner: Tannhäuser című operájának első bécsi Vénusza. Énekpedagógusként olyan új módszert dolgozott ki, amely egyesítette az olasz és német technikát. Férje zeneműveinek nagy részét — mintegy százhúsz kompozíciójának kéziratát — a bécsi Gesellschaft der Musikfreundénak ajándékozta. Richter Antalnak Győrben körülbelül harminc műve volt található a Richter János Archívumban, amelynek anyaga legújabban Budapestre került.

Bár Antal fia, Richter János korán elkerült Győrből, néhány vezénylési kísérlet után élete első nyilvános hangversenyét szülővárosában dirigálta. 1865. szeptember 19-én, a győri Ének– és Zeneegylet rendezésében a Radó-szigeten álló akkori színházban zajlott az a hangverseny, amelyet fényes karrierje kezdetének tekintett.

A Richter Antal által 1846-ban alapított Férfidalegylet 80. évfordulóján — 1927 februárjában — apa és fia közös emléktáblájával jelölték meg az épületet:



A könnyebb olvashatóság kedvéért:

Ebben a házban lakott 1832–1854-ig
RICHTER ANTAL
székesegyházi karnagy, a Győri Ének– és Zeneegylet megalapítója
Itt született 1843. április 5-én fia
Dr. RICHTER JÁNOS
világhírű karnagy.
Hálás kegyelettel emlékezetéül a Győri Ének– és Zeneegylet
80 éves jubileuma alkalmából

(Megjegyzés: Richter János valójában április 2-án született; a táblán megkeresztelésének dátuma olvasható.)

Sajnos, Richter Antal sírja ma már nem lelhető fel. A Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, ám a temető felszámolásakor az ő hamvait nem vitték át az új Nádorvárosi köztemetőbe, mint több jeles győri polgárét. Ez bizony az Ének- és Zeneegylet nagy mulasztása volt...



Források:

Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Cziglényi László: Győr. 2. jav. kiad. Bp. Panoráma, cop. 1987
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980
Farkas Zoltán: Folyamatos múlt, befejezett jelen. Richter János Archívum Győrött. = Muzsika 2000. 6.
Vavrinecz Veronika: Richter Antal (1802–1854) élete és működése. 2003, Szkarabeusz Kiadó. /A Richter János Archívum közleményei I./


A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem

2017. július 17., hétfő

A budai Várszínház zenei emlékei

Budapest I. Színház utca 1-3.




A copf stílusú, kétemeletes, falpilléres tagolású épület oromfalán koszorúban Buda címere látható.



Története a 13. századra nyúlik vissza: 1270 körül eredetileg ferences templomnak épült. 1301-ben ide temették utolsó Árpád–házi királyunkat, III. Andrást, s egyes irodalomtörténészek úgy vélik, a hozzá csatlakozó kolostor volt a színhelye Kálti Márk munkásságának, a Képes krónika megírásának. A 15. században olyan jeles írók és szónokok állottak élén, mint Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát. A török hódoltság idején a kolostort a budai pasák rezidenciájává, a templomot dzsámivá alakították. Az 1686. évi ostrom során mind a templom, mind a kolostor romba dőlt, 1725–1736 között a karmeliták építették újjá.

II. József 1784-ben feloszlatta a szerzetesrendet, s a gazdátlan templomot színházzá alakíttatta. A császár 1783-ban Pozsonyból Budára helyezte át a Helytartótanácsot és más fontos állami intézményeket — megteremtve ezzel a későbbi főváros alapjait — s a színházalapítással a Budára költözött nagyszámú hivatalnok szórakoztatásáról kívánt gondoskodni. A színházat később a magyar főurak és a köznemesség is szívesen látogatta.
Az épület átalakítását Kempelen Farkas tervezte, s ő készítette a színház első tizenhét díszletét is; az építkezést Hikisch Kristóf irányította.
A bejárat tágas előcsarnokba nyílt, ahonnét jobbról és balról lépcsősor vezetett a páholyokhoz. A színházterem szerkezete fából készült, nézőtere 1200 személyes volt. Három emelete közül kettőn voltak páholyok, összesen harminchárom. A harmadik emeleten középen zártszékek voltak, oldalt karzati ülőhelyek. Az udvari páholyt az első emeleten, a színpadtól balra helyezték el. Az egykori szentély alatti kripta egy részét süllyesztőnek használták, a kolostori cellákból öltöző lett, a színpad a főoltár helyét foglalta el.
A színházterem belsejét a 19. században és a 20. század első harmadában több ízben is átalakították, majd, miután 1924-ben a karzat egy része leszakadt, több előadást nem tartottak benne, s 1943-ban belső architektúráját teljesen elbontották. Az épület barokk falai, boltozatai, copf stílusú lépcsőházai az 1944–45. évi ostrom alatt komoly sérüléseket szenvedtek. Külső formájának megtartásával, belső tereinek modernizálásával csak 1977-re állították helyre, nézőtere ma mindössze 264 személyes.

Az 1918-as felújítás után ilyen volt a színházterem (Vasárnapi Újság 1918. 13. szám):



A Várszínház 1787-ben nyitotta meg kapuit. 1800-ban a zenetörténet két óriása járt az épületben. Joseph Haydn, József nádor fiatal feleségének, Alexandra Pavlovnának meghívására — férje névnapját megünnepelendő — március 8-án a Budavári palotában vezényelte A teremtés című oratóriumát. Haydn már február közepén megérkezett Budára, hogy részt vegyen a próbákon, amelyeket itt, a Várszínházban tartottak. Az egykorú híradások szerint a zeneszerző elégedett volt a német és a magyar színtársulat muzsikusaiból, énekeseiből és műkedvelőkből álló együttessel, több próbát tartott velük, és megismerkedett a zenei élet jelesebb képviselőivel.
1800. május 7-én a színházban tartotta hangversenyét az akkor 30 éves Beethoven. Fellépésére Alexandra Pavlovna névnapi ünnepségeinek keretében került sor: Punto kürtművésszel (eredeti neve Johann Wenzel Stich) Beethovennek a kürtös számára komponált kürt–zongora szonátáját (Op. 17, F-dúr) játszották. A Magyar Kurir május 13-i száma így tudósított:

a’ BudaiTheatrumban Concert tartatott, a’ mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a’ Forte–Pianon való mesterséges jádzása által mindenkinek magára vonta a’ figyelmetességét.




A tudósításból nemcsak Punto neve, hanem sajnálatos módon a műsor is kimaradt, így pontosan nem tudható, mi hangzott el még azon a hangversenyen.

Az 1787-ben megnyílt színházban szinte a kezdetektől játszottak operákat, zenés darabokat, bár eleinte csak szórványosan. Dittersdorf műve, a Doktor és patikus nagy sikert aratott, és megkedveltette a közönséggel a Pest–Budán addig szinte teljesen ismeretlen műfajt. Az első színigazgató, Bulla Henrik mutatott be először Mozart–művet 1788-ban, a Szöktetés a szerájból című daljátékot. 1789-ben a színházban szerepelt gróf Erdődy János pozsonyi magánszínházának társulata Hubert Kumpf vezetésével, s a nyolc hónap alatt a pest–budai közönség megismerhette a pozsonyi főúri színház teljes műsorát: a színre került 205 darab között 32 operát mutattak be, köztük Mozart Don Giovanniját (Don Juan címen, német fordításban).

A 18. század utolsó évtizedétől az operaműfaj népszerűsége tovább nőtt: a Várszínház társulatának repertoárja a korábban Bécsben sikert aratott darabokkal gyarapodott. 1793-ban bemutatták Mozart Varázsfuvoláját, de játszották Cherubini, Grétry, Mèhul, Boieldieu műveit is. Egyre több vendégszereplő érkezett nemcsak Bécsből, hanem Grazból, Münchenből, Brünnből és Prágából is. 1805-ben fellépett itt Anna Menner, a bécsi udvari opera énekesnője, aki a következő évre le is szerződött a Várszínházba; feleségül ment Czibulka színigazgatóhoz, s mindvégig legkiválóbb tagja volt az operatársulatnak.

Bár az első időszakban egyértelműen a német szín– és operajátszás dominált, 1790. október 25-én ebben a színházban tartotta Kelemen László társulata az első magyar nyelvű előadást hivatásos színészekkel (Simai Kristóf: Igazházi). Kelemen Lászlóék zenés darabokat is játszottak; komolyabb szakmai felkészültség nélküli, mégis jelentős előadások voltak ezek a magyar operajátszás történetében. Itt is színre került 1793-ban a Reischl–féleszínházban bemutatott Pikko herceg és Jutka Perzsi című darab, az első magyar nyelvű énekesjáték, Chudy József azóta elveszett zenéjével. A társulat által később bemutatott zenés játékokban, vígoperákban nagy szerepe volt Szerelemhegyi Andrásnak, aki librettókat fordított magyarra, s zeneszerzőként, betanítóként is hozzájárult az előadásokhoz.

1833–1837 között, úgyszólván a Pesti Magyar Színház megnyitásáig a magyar színművészet legjobb erőiből frissen megalakult Budai Magyar Játékszíni Társaság játszott az épület falai között prózai és zenés műfajt egyaránt. A prózai társulat, akik közül többen, mint például Lendvay Márton, operát is énekeltek, 1835-ben egészült ki operai tagozattal. A legnagyobb erőt Déryné Széppataki Róza képviselte, az első magyar operaénekesnő, aki az ezt megelőző években jobbára Kassán és Kolozsváron játszott. A Várszínházban zenekar alakult, amelynek vezetésére a fiatal Erkel Ferencet szerződtették. Erkel 1834-ben Steinlein-Saalenstein grófné szemerédi birtokára került zenemesternek. Pesten átutazva nagy sikerrel lépett fel zongoristaként a kaszinóban, így ismerték meg, s hívták a színházhoz karmesternek. Ebben a rövid időszakban állt fokozatosan össze az a társulat, amely az 1837-ben megnyíló Pesti Magyar Színházban fogja lerakni az európai színvonalú magyar operakultúra alapjait. Különösen Déryné jelenléte vonzott másfél évig telt házakat a színházba. Színre került Ruzitska József még Kolozsváron 1822-ben bemutatott két operája, a Kemény Simon és a Béla futása; ez utóbbi, magyar történelmi témájával, bécsi, olasz és magyar verbunkos elemek vegyítésével az első új értelemben vett magyar operának, Erkel közvetlen előfutárának tekinthető. Játszottak Rossinit, Meyerbeert, Cherubinit, olyan operákat, amelyeket korábban már hallhatott a közönség, de ekkoriban hangzottak el először magyarul. Erkel Ferenc operakarmesteri működéséről Rossini Sevillai borbélya után jelent meg az első méltatás a Honművészben:

Az orchestrum Erkel Ferencz úrnak, új karmesterünknek vezérlete alatt igen helyesen viselé magát. A színház tömve volt…

1835 telétől azonban, miután Déryné távozott a társulattól, a beálló tél is nehéz helyzetbe hozta a színházat (állandó híd nem lévén, veszélyes volt az átkelés a Dunán), s csökkent az operaelőadások iránti érdeklődés. Erkel a Pesti Német Színházba szerződött másodkarmesternek, ahol további szakmai gyakorlatot szerzett, amit később a Nemzeti Színház első karmestereként kamatoztatott.

A következő évtizedekből, amikor túlnyomórészt ismét német társulatok játszottak a Várszínházban, kiemelésre érdemes a fiatal Goldmark Károly alakja. Goldmark, miután 1848–1850 között a soproni színház zenekarának első hegedűse volt, 1850 nyarától Schmid igazgató társulatánál itt játszott, a Várszínházban. A hiányos kis zenekart abban az időben Doppler Károly vezette, s meglehetős nehézségek közepette zajlottak a nagyoperák előadásai. A Hugenottákban például egyszer Goldmark egyedül játszotta az első hegedű szólamát… 1851 szeptemberében Schmid feloszlatta társulatát, Goldmark Bécsbe ment, ahol a Józsefvárosi Színház zenekarának tagja lett; ettől kezdve külföldön élt.

A Várszínházban az utolsó előadást 1924-ben tartották. Újjáépítése után 1978-ban nyílt meg újra. Néhány évig a Népszínház játszóhelye volt, majd a Nemzeti Színház kamaraszínháza. Utoljára a Nemzeti Táncszínház működött benne. Jelenleg nagyszabású átépítés alatt áll, hogy a Miniszterelnökség költözzön oda. Ma már csak nevében színház...

Beethoven itteni fellépését egy 1927-ben (halála 100. évfordulóján) a főhomlokzaton elhelyezett emléktáblán örökítették meg. Portrédomborművét Sidló Ferenc készítette:



Ugyancsak 1927-ben állítottak emléktáblát Kelemen Lászlónak is. 1945 körül mindkét tábla eltűnt, illetve megsemmisült.

Az újjáépítés után, 1980-ban leplezték le a Borsos Miklós által készített vörösmárvány domborművet Kelemen Lászlóék emlékezetére:



2000-ben, Beethoven koncertjének 200. évfordulóján állították azt a márványtáblát, amelynek portrédomborművét Marton László készítette:








Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Budapest enciklopédia. Bp. Corvina, 1970
Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest. Bp. Képzőműv. Alap, 1961
Zolnay László: A budai Vár. Bp. Gondolat, 1981
Clauderné Vladár Margit: A Várszínház története. Tanulmányok Budapest múltjából. Klny. 1944.
A budapesti Operaház 100 éve. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Cenner Mihály: Erkel Ferenc a Pesti Városi (német) Színházban. = Erkel Ferencről és koráról. Bp. Püski, 1995
Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1973
Goldmark Károly: Emlékek életemből. Bp. Zeneműkiadó, 1980
w.martonlaszlo.hu

A "Kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem