Kataliszt bakancslistája

2017. február 27., hétfő

Bartók otthona, 1922-1928

Budapest I. Szilágyi Dezső tér 4.





A homlokzatán színes mozaik–berakással díszített bérház 1912-ben épült Kopeczek György tervei alapján. ITT részletesebben olvashatunk az épület történetéről és több képet láthatunk.


A fodrászat feletti három ablak tartozott Bartók lakásához


1922 és 1928 között az egyik félemeleti lakásban lakott Bartók Béla.

Első feleségével, Ziegler Mártával és kisfiával, Bélával költözött ide. Ezt megelőzően a Gellérthegyen laktak szívességből Lukács József bankár azóta elpusztult házában, de már nagyon szerettek volna önállóak lenni. Ebben a lakásban korábban Ziegler Márta családja élt: édesanyja, húga és annak férje. Ők Pozsonyba távoztak, így megürült a lakás, és Bartókék beköltözhettek. Félemeleten lévén az egyébként megfelelő nagyságú - négyszobás -  lakás két udvari szobája teljesen sötét volt. Ugyanakkor a ház az akkori időkben nagyon modernnek számított: kaputelefonnal, telefonhírmondóval volt felszerelve.
Bartókot zavarta a négyemeletes bérház zaja, ezért szinte beköltözésüktől új lakást kezdtek keresni, ám még jó fél évtizedig maradni volt kénytelen.
Nem sokkal beköltözésük után, 1923 nyarán Bartók és Ziegler Márta elváltak. Bartók feleségül vette a zeneakadémiai növendékeként megismert, alig húsz éves Pásztory Dittát. Kisfiuk, Péter 1924 nyarán született. (Márta hamarosan Szekszárdra költözött, ahol ő is új családot alapított.)

Bartók és Ditta


A Szilágyi Dezső téren leélt évek alatt írta Bartók a II. hegedű-zongora szonátát, a Táncszvitet. Itt készült A csodálatos mandarin hangszerelése, itt született a Falun ciklus, a Zongoraszonáta, a Szabadban sorozat, az I. zongoraverseny és a III. vonósnégyes. Az európai politikai helyzet enyhülésével Bartók zongoraművészi pályája is nagy lendületet kapott, illetve művei közül is többet külföldön mutattak be. Ebben az időszakban járt először az Egyesült Államokban is.

1928 júniusában a család a Szilágyi Dezső térről költözött el egy sokkal nyugalmasabb környéken lévő kétlakásos családi házba, a II. kerületi Kavics utcába.

A ház homlokzatán 1950-ben helyeztek el emléktáblát:



EBBEN A HÁZBAN LAKOTT
BARTÓK BÉLA
A NAGY MAGYAR ZENESZERZŐ
ÉS NÉPZENETUDÓS
1922-TŐL 1928-IG
EZT AZ EMLÉKTÁBLÁT
HALÁLÁNAK 5. ÉVFORDULÓJA
ALKALMÁVAL HELYEZTETTE EL
A MAGYAR NÉP
BUDAPEST 1950. SZEPTEMBER 25.


Források:

fj. Bartók Béla: Apám életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1981
ifj. Bartók Béla: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1981
Bónis Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Bónis Ferenc: Élet-képek. Bp. Balassi, 2006
falanszter.blog.hu

A "Kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem

2017. február 21., kedd

Reneszánsz táncosok háza

Budapest I. Táncsics Mihály utca 24.





A gótikus eredetű városi lakóházat copf stílusban alakították át.

Forrás: műemlékeim.hu
Máig megmaradtak gótikus ülőfülkéi és emeletén a szintén gótikus dongaboltozat. Itt került elő egy, a 15. század első feléből származó freskótöredék, amely egy előkelő pár és egy udvari bolond táncát ábrázolja. Léte azt bizonyítja, hogy erre az időre a királyi udvarokban dívó táncélet a városi polgárságot is elérte. 


A lelet - leválasztva - ma a Budapesti Történeti Múzeumban látható.


Források:

Szatmári Gizella: Budavári séták. Bp. Budapest Főváros Önkormányzata, 2001 /A mi Budapestünk/
Zolnay László: A budai Vár. Gondolat, 1981
Magyar kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp. Kossuth Kiadó, 1999
műemlékeim.hu

2017. február 13., hétfő

Operarendező lakott itt

Budapest I. Úri utca 44-46.




Új építésű öröklakásos bérház a történelmi utcában. Előde a második világháborúban olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani.




Ebben a házban lakott harminc éven át, 1998-ban bekövetkezett haláláig Mikó András, az Operaház rendezője, majd főrendezője, a Zeneakadémia tanára.




Emléktáblájának szövege - ha nem lenne könnyen olvasható a képről:

E HÁZBAN ÉLT
1968-TÓL 1998-IG
MIKÓ ANDRÁS
1922-1998
AZ OPERAHÁZ FŐRENDEZŐJE
ÉRDEMES - KIVÁLÓ -
KOSSUTH-DÍJAS
MŰVÉSZ
AZ OPERAHÁZ
ÖRÖKÖS TAGJA

Nekrológjában (Muzsika, 1999. 2.) érzékletes portrét festett róla Petrovics Emil:

... ha mesét mondanék róla, így kezdeném: volt egyszer egy ember, aki parancsolt, énekelt, világított, festett, utasított, mosolygott, játszott, szeretett, haragudott, tanított, rohant, ült egy helyben, mondott sokat, mondott keveset, átvilágította a házat, a művet, a zenét, a helyzetet; nyugalma nyugtalanságtól volt terhes, a vészhelyzetekben pedig bölcs nyugalommal tudta, mi a teendő. Legtitkosabb vágya az volt, hogy tudásának megfelelően egyszerre legyen karmester, karigazgató, korrepetitor, énekes, világosító, ügyelő, súgó, rendező, zeneszerző, szövegíró, kiadó, fordító... DE miután erre csak a Jóisten lehetett volna képes, meg kellett elégednie azzal, hogy Főrendező... Boldogan élte életét, sok örömöt szerezvén azoknak, akik az operát, az operajátszást tekintik a világ legfontosabb és legszebb dolgának...


A fényképeket 2007-ben készítettem

2017. február 9., csütörtök

Huszka Jenő megsemmisült otthona

Budapest I. Batthyány utca 6.



Ezen a helyen korábban egyemeletes épület állt, mely a második világháború végén vált romossá.

2014-ben így látta a helyet a Google Maps


1929 és 1945 között itt élt népes családjával Huszka Jenő (1875–1960) operettszerző.

A hétszobás lakásban heten, később nyolcan laktak: Huszka második feleségének, Arányi Máriának első házasságából volt három lánya, majd 1930-ban megszületett ifj. Huszka Jenő.

Itt dolgozott Huszka többek között az Erzsébet, a Gyergyói bál és a Mária főhadnagy című operettjein. Később itt vészelték át a második világháború legnehezebb időszakát. 1945 januárjában a házat bombatalálat érte, a lakókat egy közeli épület, a Batthyány utca 13. számú ház óvóhelyén helyezték el. A Huszka család tagjai szerencsére csak könnyű sérüléseket szenvedtek, bár kimerültek voltak a félelemtől és a nélkülözésektől; az idős zeneszerzőt különösen megviselték a megpróbáltatások és súlyos betegen élte meg a háború végét. Lakásuk január végére szinte teljesen megsemmisült, ingóságaikkal együtt. Csak néhány bútordarabot tudtak kimenteni, és azt a Huszka szívének oly kedves pianínót, amelyet még első nagy sikere, a Bob herceg jövedelméből vett.
Budapest felszabadulása után Huszka az elsők között kapott lakást az I. Fő utca 15. számú házban.

Megmaradt bútorai a Színháztörténeti Múzeum tulajdonába kerültek, s ma az ő kezelésükben levő Bajor Gizi Színészmúzeumban tekinthetők meg.

Mi pedig nézzük és hallgassuk meg a Mária főhadnagy szép kettősét:




Források:

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán…: Huszka Jenő életének regénye. Bp. Zeneműkiadó, 1977
Adalékok a Víziváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991
szineszkonyvtar.hu

2017. február 6., hétfő

Itt találkozott Thomas Mann és Bartók

Budapest I. Bécsi kapu tér 7.




A tér egyik legszebb háza középkori maradványokra 1741-ben épült, de mai kora-klasszicista alakját 1807 körül kapta. Emeleti homlokzatát ókori költők és filozófusok arcképei, valamint a zene, a költészet és az egyes tudományágak allegóriái díszítik. A domborműveket 1807-ben, a ház átalakításakor készíttette akkori tulajdonosa, Grigely József, volt piarista filozófiatanár.

Forrás: tintapatronus.wordpress.com


Mint a házon levő emléktábla is tanúsítja, itt élt HATVANY LAJOS író, irodalomtörténész:



Hatvany 1932-ben vette meg a házat és mindössze 1938-ig, második emigrációja kezdetéig lakott benne. A Nyugat folyóirat egyik alapítójának otthonában számtalan kezdő és sikeres író, költő élvezhette a művelt és önzetlen kritikus barátságát és anyagi támogatását. Hatvany ebben a házban több alkalommal vendégül látta THOMAS MANN-t is.

Itt került sor BARTÓK BÉLA és Mann nevezetes találkozására 1936 júniusában - Hatvany Lajosné emlékezése szerint június 6-án (más források szerint 8-án). E találkozóról sajnos számos téves információ, leírás látott napvilágot, így elég nagy a zavar. A ház úrnője szerint Bartókon kívül csak Reinitz Béla volt ott. Van olyan beszámoló is, hogy Basilides Mária is jelen volt, aki Bartók zongorakíséretével énekelt. Ezt Hatvanyné kategorikusan cáfolta - igaz, több évtizeddel később. Viszont Thomas Mann megemlíti az énekesnő nevét aznapi naplóbejegyzésében...  A pro és kontra tényeket, érveket és véleményeket ITT elolvashatjuk.

Bartók és Thomas Mann személyesen még 1921-ben ismerkedtek meg, Lukács József bankár (Lukács György filozófus apja) házában. Hatvany Lajos otthonában sem egyetlen alkalommal találkoztak: egy másik alkalomról, amelyre 1937. januárjában került sor,  Fejtő Ferenc számolt be, aki akkoriban a Szép Szó folyóirat szerkesztője volt. Abban az évben Thomas Mann a Szép Szó meghívására jött ismét Budapestre, hogy felolvasóestet tartson - József Attila erre az alkalomra írta híres versét. Fejtő mint a Szép Szó munkatársa "hivatalból" kísérte el a nagy írót Hatvanyékhoz és később Budapesttől Párizsig című önéletrajzi esszé-regényében így örökítette meg az estét:

Másnap Hatvany Lajoshoz voltunk hivatalosak, vacsorát adott hírneves barátja tiszteletére. Thomas Mann szerette volna viszontlátni Bartók Bélát. [...] Szeretném kifaggatni Liszt Ferencről. [...] Negyedóra múlva valóban megjelent a törékeny, karcsú, átható tekintetű Bartók Béla, és XVIII. századi udvariassággal üdvözölte a társaságot. Hogy megindokolja, miért csodálja Lisztet, a zongorához ült. [...] Bartók elmondta, hogyan fedezte fel az igazi Liszt Ferencet, aki új utakat tört a zenében. Áhítatos csendben hallgattuk a Vándoréveket és a Költői és vallásos harmóniákat. Bartók visszafojtott szenvedéllyel játszotta Lisztet, ez hangsúlyozta a komponista Liszt modernségét: szerinte a Faust-szimfónia és a Haláltánc sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zene későbbi fejlődésére, mint akár Wagner és Richard Strauss, akik zseniálisak ugyan, ellenben befejezett, zárt világot képviselnek, Liszt munkássága viszont út a jövőbe. Vajon meggyőzte-e Thomas Mannt? Annyi bizonyos, hogy az író kijelentette Hatvanynak: Bartók személyisége mély benyomást tett rá. 

2011-ben, Hatvany Lajos halálának 50. évfordulójára a Budavári Önkormányzat felújította az épületet. Ekkor az előtte levő járdaszakaszba süllyesztve, rézből megmunkálva elhelyezték azoknak az íróknak, művészeknek, költőknek az aláírását, akik rendszeres vendégei voltak az irodalomtörténész-mecénásnak. Az aláírásokról tájékoztató táblát is elhelyeztek:

Forrás: budavar.hu
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu


Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Dercsényi Balázs: Budapesti műemlékek Bp. Corvina, 1991
Turjányi Papp Melinda: A budavári lakónegyed. Bp. Műszaki Kiadó, 1988
Erki Edit: "... áll Buda még!" A magyar irodalom várbeli századai. Bp. Jövendő, 1997
Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi, 1981
Hatvany Lajosné [emlékezése] = Így láttuk Bartókot. Bp. Püski, 1995
Schweitzer Pál: Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. = Irodalomtörténeti Közlemények 1980.4
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig. Bp. Magvető, 1990

2017. február 3., péntek

Legyen a Horváth-kertben Budán...

Budapest I. Horváth-kert 





A közismert Horváth-kert egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond udvari tanácsosról kapta nevét. A területet 1862-ben, az Alagút megépítésekor vásárolta meg Buda városa.

Itt állt a Budai Színkör (Forrás: http://varosban.blog.hu/2012/06/08/)

Északnyugati sarkán, a mai Alagút utca - Krisztina körút - Attila út által határolt területen ekkor már állt egy fából készült színház, az Aréna. 1842-ben Huber Ignác temesvári színigazgató építtette nyári színháznak Ságody József tervei szerint 1200 férőhellyel. Hozzá kertvendéglő csatlakozott.

A környék a Színkörrel egy 1896-os térképen

Az első évtizedekben színpadán német társulatok játszottak. Az akkor még szinte kisvárosinak mondható Budán addig csak a Várszínházba járhatott a közönség, ahova a nyári hónapokra lehetetlenség volt a távolság miatt nézőket toborozni; így került sor arra, hogy Huber igazgató a Krisztinavárosban próbálkozzon színházalapítással. Elsőnek, 1843. április 17-én a vendéglő nyílt meg, amelyet a pestiek is hamar megszerettek, mert szép időben kellemes kirándulási lehetőséget is nyújtott számukra. Ezt kihasználva az 1840-es években szórakoztató hangversenyeket rendeztek, volt, amelyen néhányezer főnyi közönség is részt vett. Négyezren látták-hallották például 1846. június 13-án délután, majd 16-án a huszonegy éves ifj. Johann Strausst és zenekarát. A leendő Keringőkirály ekkor járt először Magyarországon. Műsorán több magyaros témájú darab is szerepelt. Különösen nagy sikert aratott a Pesti csárdás (Op. 23), melyet Strauss erre az alkalomra komponált.

1843. május 6-án a színház is megnyílt. Belsejét szerencsére már 1845-ben lerajzolta Alt Rudolf. Képén Bellini: Norma című operájának előadása folyik éppen, miközben a színpad hátul megnyílik, s élő díszletként feltűnik a Gellérthegy:


A színháznak ezt a lehetőségét később is kihasználták.

Az épület szerencsésen, kis veszteségekkel vészelte át az 1848/49-es szabadságharcot. Hamarosan újra játszottak benne, a német nyelvű előadásokat nem korlátozták. Érdekes megemlíteni, hogy 1850-ben Schmidt igazgató zenekarában még ágrólszakadt muzsikus korában hegedült a fiatal Goldmark Károly.  

A színház magyarosodása lassan kezdődött. Molnár György színigazgató többször is hiába kérvényezte, hogy kiváló társulata játszási engedélyt kapjon, pedig a polgárság időközben erősödő magyarosodása következtében a német nyelvű előadások már nem voltak olyan látogatottak, mint korábban. Végre 1861-ben, három évi küzdelem után léphetett társulatával heti három alkalommal közönség elé. Az ő rendezésében került sor az egyik leglátványosabb előadásra 1868-ban: a Bem hadjárata az oroszok ellen című darabban a Gellérthegy természetes díszletét még felerősítette 300 főből álló gyalogsággal, 60 lovassal és ágyúkkal. A példátlan látványosságnak számító előadást hetvenszer játszották Molnár címszereplésével, aki 1848/49-ben maga is honvédként szolgált. Még a színházba általában keveset járó DEák Ferenc is megnézte...

Ám Molnár itt csak bérlő volt és saját színházat szeretett volna: ekkor alakíttatta színházzá a Várhegy lábánál fekvő középkori épületet, az lett a Budai Népszínház. Ezzel tovább erősödött Budán a magyar nyelvű színjátszás, míg végül 1870-ben jutott egyeduralomra: Buda város képviselőtestülete kimondta, hogy a területén levő színházakat (a Várszínházat, az Arénát és  Budai Népszínházat) magyarnak nyilvánítja, valamint új színházként is csak magyar nyelven játszóra fog ezentúl működési engedélyt adni.

A színház további történetében váltakozó sikerű időszakok követték egymást. Olyan is előfordult, hogy a közönség seprűvel verte ki a süllyesztőbe menekült igazgatót...
A színház 1870-ben, Latabár Endre társulatának bemutatkozásakor kapta magyar nevét: Budai Nyári Színkör.
1883 és 1914 között Krecsányi Ignác direktor vezetésével sikeresebb időszak jött, változatos palettájú előadásokkal: játszottak prózát, operettet, sőt operát is. 1915-1936 között Sebestyén Géza színigazgató számos magas színvonalú előadást tartott, több eredeti bemutatót rendezett. Ő volt az, aki a nagyrészt fából készült épületet felújíttatta. A repertoárt Sebestyén egy-egy sztár köré igazította. Sok látványos operettelőadást láthatott itt a közönség olyan primadonnákkal, mint Fedák Sári, Lábass Juci és Honthy Hanna. A kor népszerű slágere volt Lajtai Lajos dala, Régi nyár című operettjének részlete, a Legyen a Horváth-kertben Budán:

 


Sebestyén Géza 1936. április 2-án meghalt. Az utolsó előadás Buday Dénes: Csárdás című operettje volt az év június 16-án.

Az utolsó előadás...
A legendás színkört 1937-ben lebontották, hogy helyet adjon egy új, állandó budai színháznak, amely aztán sosem épült meg...

Fortepan 105843
1935-ben a Horváth-kertben, a Budai Színkör szomszédságában állították fel Déryné Széppataki Róza egészalakos szobrát, Ligeti Miklós alkotását. A második világháború idején megsérült szobrot eltávolították, bár állítólag még meg lehetett volna menteni. Sokáig csak régi fényképek és herendi porcelán-másolatok emlékeztettek csak rá, míg 2010-ben, másolatban, amelyet Polgár Botond készített, újra felállították.

Irodalmijelen.hu/2014-jul-23-2210



1960-ban Kocsis András mellszobrával díszített Haydn-emlékművet létesítettek a parkban. Ekkor a terület a Haydn-park nevet kapta, ám az elnevezés nem tudott gyökeret verni.

panoramio.com

2011. október 17-én felavatták a Horváth-kertben Chopin mellszobrát.
By Aleka3 (wiki)
Boleslaw Syrewicz ismert alkotásának másolata ajándékként került Magyarországra: a Chopin születésének 200. évfordulójára alakult lengyel emlékbizottság elnöke adományozta Szilasi Alex zongoraművésznek - a művész pedig, hogy az alkotás közkinccsé váljon, a Budavári Önkormányzatnak ajánlotta fel. Cserébe Liszt Ferencről Gerő Katalin által készített mellszobor utazott Varsóba... 


Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Jalsovszky Katalin - Tomsics Emőke: Budapest az ikerfőváros 1860-1890. Bp. Helikon, 2003
Koch Lajos: A Budai Nyári Színkör (Adattár). Bp. 1966, Színháztudományi Intézet
Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. = Budapesti Negyed 1996. 2-3.
Alpár Ágnes: A Budai Színkör színeváltozásai. = Népszabadság 2003. május 10.
Radnai Lóránt: A háromszáz éves Krisztinaváros. = Budapest 1977. 8.
Sebestyén Ede: Budapest nagy hangversenyei a XIX. század első felében. Bp., 1941
Szokolyi László: Ifjabb Johann Strauss és Magyarország. = Prawy, Marcel: Johann Strauss. Bp. Rózsavölgyi, 2000
https://www.kozterkep.hu/~/12710/deryne_szeppataki_roza_budapest_ligeti_miklos_2010.html#
https://www.kozterkep.hu/~/16242/chopin_budapest_boles_aw_syrewicz_2011.html








2017. február 2., csütörtök

Huszka Jenő utolsó lakása

Budapest I. Fő utca 15.





Ebben a házban élt 1945 és 1960 között Huszka Jenő.


Régebbi saját fényképem

Az épület 2014-es állapota (Google Maps)

A zeneszerző nagybetegen vészelte át a háború végét. Mivel Batthyány utcai lakását 1945. január 30-án végzetes bombatalálat érte, Budapest ostroma után az elsők között kapott itt lakást. A köztes időt az előző lakáshoz közeli óvóhelyen és egy ismerős család előszobájában vészelték át... Szinte minden ingóságuk megsemmisült: csak néhány bútort tudtak kimenteni és új lakásukba áthozni, velük azt a Huszka szívének olyan kedves pianínót, amit még első nagy sikere, a Bob herceg jövedelméből vett.

Új otthonukban, békeidőben sem volt könnyű az élet: Huszka komoly egészségügyi problémákkal küzdött és nagy családjában (neki kettő, feleségének három gyermeke volt előző házasságaikból és született egy fiuk) is zajlottak az események. Azért lassan visszatért a munkához, először a szerzői jogvédelem terén, aztán komponálni is elkezdett. A Magyar Rádió felkérésére ebben az időben írta Szép Juhászné című daljátékát, majd színpadra a Szabadság, szerelem című operettet. Utolsó nyarainak egy részét Balatonfüreden töltötte. Füredhez fűződött utolsó szerzeménye, az Anna-báli keringő.

1960. február 2-án itteni lakásán hunyt el tüdőgyulladásban. Felesége, Arányi Mária  szép könyvet írt életéről.

Bútorai a Színháztörténeti Múzeum tulajdonába kerültek, ma az ő kezelésükben levő Bajor Gizi Színészmúzeumban tekinthetők meg.

Az épületen 2012. október 4-én emléktáblát avatott a Budavári Önkormányzat. A portrédombormű Pató Róza alkotása.

FotoThalerTamas (wiki)


Források:

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán... Huszka Jenő életének regénye. Bp. Zeneműkiadó, 1977
www. köztérkép.hu
Huszka Jenő emléktábla a Fő utcában. = http://www2.budavar.hu/index.php?node=news&id=816