Kataliszt bakancslistája

2017. február 3., péntek

Legyen a Horváth-kertben Budán...

Budapest I. Horváth-kert 





A közismert Horváth-kert egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond udvari tanácsosról kapta nevét. A területet 1862-ben, az Alagút megépítésekor vásárolta meg Buda városa.

Itt állt a Budai Színkör (Forrás: http://varosban.blog.hu/2012/06/08/)

Északnyugati sarkán, a mai Alagút utca - Krisztina körút - Attila út által határolt területen ekkor már állt egy fából készült színház, az Aréna. 1842-ben Huber Ignác temesvári színigazgató építtette nyári színháznak Ságody József tervei szerint 1200 férőhellyel. Hozzá kertvendéglő csatlakozott.

A környék a Színkörrel egy 1896-os térképen

Az első évtizedekben színpadán német társulatok játszottak. Az akkor még szinte kisvárosinak mondható Budán addig csak a Várszínházba járhatott a közönség, ahova a nyári hónapokra lehetetlenség volt a távolság miatt nézőket toborozni; így került sor arra, hogy Huber igazgató a Krisztinavárosban próbálkozzon színházalapítással. Elsőnek, 1843. április 17-én a vendéglő nyílt meg, amelyet a pestiek is hamar megszerettek, mert szép időben kellemes kirándulási lehetőséget is nyújtott számukra. Ezt kihasználva az 1840-es években szórakoztató hangversenyeket rendeztek, volt, amelyen néhányezer főnyi közönség is részt vett. Négyezren látták-hallották például 1846. június 13-án délután, majd 16-án a huszonegy éves ifj. Johann Strausst és zenekarát. A leendő Keringőkirály ekkor járt először Magyarországon. Műsorán több magyaros témájú darab is szerepelt. Különösen nagy sikert aratott a Pesti csárdás (Op. 23), melyet Strauss erre az alkalomra komponált.

1843. május 6-án a színház is megnyílt. Belsejét szerencsére már 1845-ben lerajzolta Alt Rudolf. Képén Bellini: Norma című operájának előadása folyik éppen, miközben a színpad hátul megnyílik, s élő díszletként feltűnik a Gellérthegy:


A színháznak ezt a lehetőségét később is kihasználták.

Az épület szerencsésen, kis veszteségekkel vészelte át az 1848/49-es szabadságharcot. Hamarosan újra játszottak benne, a német nyelvű előadásokat nem korlátozták. Érdekes megemlíteni, hogy 1850-ben Schmidt igazgató zenekarában még ágrólszakadt muzsikus korában hegedült a fiatal Goldmark Károly.  

A színház magyarosodása lassan kezdődött. Molnár György színigazgató többször is hiába kérvényezte, hogy kiváló társulata játszási engedélyt kapjon, pedig a polgárság időközben erősödő magyarosodása következtében a német nyelvű előadások már nem voltak olyan látogatottak, mint korábban. Végre 1861-ben, három évi küzdelem után léphetett társulatával heti három alkalommal közönség elé. Az ő rendezésében került sor az egyik leglátványosabb előadásra 1868-ban: a Bem hadjárata az oroszok ellen című darabban a Gellérthegy természetes díszletét még felerősítette 300 főből álló gyalogsággal, 60 lovassal és ágyúkkal. A példátlan látványosságnak számító előadást hetvenszer játszották Molnár címszereplésével, aki 1848/49-ben maga is honvédként szolgált. Még a színházba általában keveset járó DEák Ferenc is megnézte...

Ám Molnár itt csak bérlő volt és saját színházat szeretett volna: ekkor alakíttatta színházzá a Várhegy lábánál fekvő középkori épületet, az lett a Budai Népszínház. Ezzel tovább erősödött Budán a magyar nyelvű színjátszás, míg végül 1870-ben jutott egyeduralomra: Buda város képviselőtestülete kimondta, hogy a területén levő színházakat (a Várszínházat, az Arénát és  Budai Népszínházat) magyarnak nyilvánítja, valamint új színházként is csak magyar nyelven játszóra fog ezentúl működési engedélyt adni.

A színház további történetében váltakozó sikerű időszakok követték egymást. Olyan is előfordult, hogy a közönség seprűvel verte ki a süllyesztőbe menekült igazgatót...
A színház 1870-ben, Latabár Endre társulatának bemutatkozásakor kapta magyar nevét: Budai Nyári Színkör.
1883 és 1914 között Krecsányi Ignác direktor vezetésével sikeresebb időszak jött, változatos palettájú előadásokkal: játszottak prózát, operettet, sőt operát is. 1915-1936 között Sebestyén Géza színigazgató számos magas színvonalú előadást tartott, több eredeti bemutatót rendezett. Ő volt az, aki a nagyrészt fából készült épületet felújíttatta. A repertoárt Sebestyén egy-egy sztár köré igazította. Sok látványos operettelőadást láthatott itt a közönség olyan primadonnákkal, mint Fedák Sári, Lábass Juci és Honthy Hanna. A kor népszerű slágere volt Lajtai Lajos dala, Régi nyár című operettjének részlete, a Legyen a Horváth-kertben Budán:

 


Sebestyén Géza 1936. április 2-án meghalt. Az utolsó előadás Buday Dénes: Csárdás című operettje volt az év június 16-án.

Az utolsó előadás...
A legendás színkört 1937-ben lebontották, hogy helyet adjon egy új, állandó budai színháznak, amely aztán sosem épült meg...

Fortepan 105843
1935-ben a Horváth-kertben, a Budai Színkör szomszédságában állították fel Déryné Széppataki Róza egészalakos szobrát, Ligeti Miklós alkotását. A második világháború idején megsérült szobrot eltávolították, bár állítólag még meg lehetett volna menteni. Sokáig csak régi fényképek és herendi porcelán-másolatok emlékeztettek csak rá, míg 2010-ben, másolatban, amelyet Polgár Botond készített, újra felállították.

Irodalmijelen.hu/2014-jul-23-2210



1960-ban Kocsis András mellszobrával díszített Haydn-emlékművet létesítettek a parkban. Ekkor a terület a Haydn-park nevet kapta, ám az elnevezés nem tudott gyökeret verni.

panoramio.com

2011. október 17-én felavatták a Horváth-kertben Chopin mellszobrát.
By Aleka3 (wiki)
Boleslaw Syrewicz ismert alkotásának másolata ajándékként került Magyarországra: a Chopin születésének 200. évfordulójára alakult lengyel emlékbizottság elnöke adományozta Szilasi Alex zongoraművésznek - a művész pedig, hogy az alkotás közkinccsé váljon, a Budavári Önkormányzatnak ajánlotta fel. Cserébe Liszt Ferencről Gerő Katalin által készített mellszobor utazott Varsóba... 


Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Jalsovszky Katalin - Tomsics Emőke: Budapest az ikerfőváros 1860-1890. Bp. Helikon, 2003
Koch Lajos: A Budai Nyári Színkör (Adattár). Bp. 1966, Színháztudományi Intézet
Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. = Budapesti Negyed 1996. 2-3.
Alpár Ágnes: A Budai Színkör színeváltozásai. = Népszabadság 2003. május 10.
Radnai Lóránt: A háromszáz éves Krisztinaváros. = Budapest 1977. 8.
Sebestyén Ede: Budapest nagy hangversenyei a XIX. század első felében. Bp., 1941
Szokolyi László: Ifjabb Johann Strauss és Magyarország. = Prawy, Marcel: Johann Strauss. Bp. Rózsavölgyi, 2000
https://www.kozterkep.hu/~/12710/deryne_szeppataki_roza_budapest_ligeti_miklos_2010.html#
https://www.kozterkep.hu/~/16242/chopin_budapest_boles_aw_syrewicz_2011.html








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése