Kataliszt bakancslistája

2017. március 24., péntek

A budai Sándor-palota zenei emlékei

 Budapest I. Szent György tér 1-2.





A fényűző, klasszicista stílusú palotát gróf Sándor Vince építtette 1803–1806 között a korábban a területen álló barokk kori kaszárnyák helyére, részben azok alapfalainak felhasználásával. A terveket valószínűleg Johann Aman bécsi építész készítette, a kivitelező pedig Pollack Mihály volt.

A palota délre néző főhomlokzata

A belső udvaros épület főhomlokzatával dél felé, a valamikori királyi palota és fegyvertár, a mai múzeumok felé fordul. Az egyemeletes, szimmetrikus kialakítású főhomlokzatot középen annak síkjától előre hozott falszakasz — rizalit — tagolja, melyet fogsoros timpanon koronáz. Pillérpárok és a közöttük elhelyezett dór oszlopok sora támasztja alá a főhomlokzat egész hosszán végighúzódó erkélyt.

A Sándor–palota a szabadságharc után állami hivataloknak adott helyet, majd lakott benne Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója és Coronini Cronberg Konrád országos főhadparancsnok. Ebben az időszakban a tér Hentzi generális nevét viselte, aki 1849-ben mint a budai vár parancsnoka rommá lövette Pestet, de maga is elesett a várat ostromló magyar honvédek kezétől. 1852-ben neogót allegorikus emlékművet emeltek neki a tér közepén, amely felavatásától kezdve az önkényuralom szimbóluma lett, s az ismételt tiltakozások ellenére egészen 1899-ig itt állt...

A Sándor–palota 1867-ben lett a Magyar Miniszterelnökség rezidenciája, s ezt a szerepét 1944-ig töltötte be. 1921 és 1941 között Horthy Miklós és családja lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. Több kihelyezett kormányülést tartottak benne. Gróf Teleki Pál a palotában lett öngyilkos 1941. április 2-ról 3-ra virradó éjjel a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt.

A Nyugati homlokzat (By Thaler, wikimedia)


Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett s biztonságba helyezett műkincseit hadizsákmányként külföldre hurcolták.

Forrás: Fortepan


Helyreállítása 2002-ben fejeződött be. Az Anton Kirchmayer bajor mester által készített domborművek közül, amelyek történelmi és mitológiai jeleneteket ábrázoltak, csak a Várszínház felőli, Vénusz diadalmenetét ábrázoló fríz maradt épségben; a másik két domborművet Melocco Miklós, illetve Körösényi Tamás és Török Richárd faragta újra.

2003 óta a Sándor–palota a mindenkori magyar köztársasági elnök rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye.

A Mária Terézia-szalon ma (forrás: Budapest City.org)

Az 1800-as évek első negyedében gróf Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna fényes házat vitt a palotában. Miután rövid házasság után 1801-ben elhunyt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna, a gyászoló nádortól Sándor gróf vette át a reprezentálást, a Budára érkező magas vendégek fogadását. Az itt rendezett fényes estélyek legnevezetesebbike volt 1814. október 26-án a „három császár” — Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király — részvételével lezajlott bál a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus idején. 


... száz meg száz viaszgyertya égett akkor, Bihari húzta a nótát, a nagyhatalmasságok elragadtatva nézték a Ráday Nina táncát, mikor Szápári Vincével kiállva a pikétre, bemutatta őseink méltóságteli lakodalmas-át. Itt táncolta a mazurt Észak Apollója, az ábrándos szemű I. Sándor orosz cár, Orczy Fánival, akinek szépsége még a bécsi híres kongresszusi szépségekhez szokott uralkodót is ámulatba ejtette. (Vay Sarolta, 1899)

1821-től gróf Sándor Vince a Várszínház működtetésére alakult részvénytársaság elnöke lett. Palotáját folyosó kötötte össze a szomszédos színházépülettel, amelyen át a gróf közvetlenül megközelíthette páholyát.

Sándor Vince egyetlen fiaként született gróf Sándor Móric (1805-1878), akit féktelen lovasbravúrjairól "ördöglovas"-nak neveztek. A nagy Metternich lányát vette feleségül... Kedvelte a zenét is: zongorázott, citerázott, olykor még stájer dalokat is írt. Később operett-hős lett Kálmán Imre Ördöglovas című darabjában (1932).

Josef Kriehuber litográfiája, 1844

Az 1850-es években, amikor Albrecht főherceg székelt a palotában, falai között sokszor megfordult Erkel Ferenc, hogy a főherceg gyermekeit zenére tanítsa. Haynau menesztése után 1851-től Albrecht jelenléte némi politikai enyhülést jelentett. A főherceg szerette a zenét, feleségével, Hildegard főhercegasszonnyal ott volt a Nemzeti Színház csaknem valamennyi előadásán. Palotájában többször is rendezett zeneesteket, ezeken is gyakori résztvevő volt Erkel, aki élve a főherceggel kialakított jó kapcsolatával, jeles diplomáciai érzékével több konfliktust elsimított.

1863. július 22-én járt a Sándor-palotában Richard Wagner. Gróf Coronini, Magyarország katonai főparancsnoka látta vendégül első pesti látogatásakor. Wagner július 23-án és 28-án magyar közreműködők élén a Nemzeti Színházban saját operáinak részleteiből adott hangversenyt. Ittlétekor a palota előtti téren hét katonazenekar nagyszámú közönség előtt részleteket játszott műveiből, többek között a Rienzi és a Tannhäuser nyitányát. Maga Wagner pedig, amint a Színházi látcső című lap írta, néhány előkelő katonai egyén s több díszes hölgy társaságában a főparancsnok erkélyén volt látható színházunk igazgatójával együtt és fagylaltot evett.

Önéletírásában Wagner így örökítette meg az eseményt:

Még a legfőbb katonai hatóság sem mulasztotta el, hogy Coronini tábornagy személyében átnyujtsa hódolatát: a gróf az egyesített katonazenekarok bemutatkozására meghívott a budai Várba, hol ő és családja igen lekötelezően fogadott, fagylalttal vendégelt meg és az össz-zenekarok hangversenyének meghallgatására a palota erkélyére kísért. Mindennek hatása igen fölüdített és szinte fájt, amikor a fiatalosan fölélénkítő környezetből, amilyennek a pesti világ mutatkozott, vissza kellett mennem néma, dohos bécsi menedékembe.

A Sándor–palotában többször megfordult Liszt Ferenc is, például 1872. február 7-én Lónyai Menyhért miniszterelnök fényes bálján.



Források:

Czellár Katalin – Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
A Sándor–palota írásban és képben. Bp. Akadémiai Kiadó, 2003
Papp Viktor: Wagner Pesten. = Papp Viktor: Zenekönyv. Bp. Stádium, 1944
Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Haraszti Emil: Wagner Richárd és Magyarország. Bp. MTA, 1916
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Vayk [Vay Sarolta]: A kormányelnök rezidenciája = Új Idők 1899. 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése