Kataliszt bakancslistája

2017. március 13., hétfő

A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Fő utca 30-32.




A budai kapucinus kolostor épületét 1776/77-ben emelték az 1716-ban felszentelt templom mellé. Helyükön a középkorban ágostonrendi kolostor állt, majd a török időkben dzsámi és fürdő. A kolostor a 19. század közepén végzett átalakításakor nyerte romantikus homlokzatát.



Itt működött 1870 és 1935 között az 1868-ban alapított Budai Zeneakadémia. Létrejötte annak a művelődésügyi felemelkedésnek egyik eredménye, amely jellemző volt a kiegyezéshez vezető időszak törekvéseire.

1867-ben, éppen Liszt Koronázási miséje kapcsán alapította meg Augusz Antal a Budai Egyházi Ének- és Zeneegyesületet, amely - nagyrészt erre az egyesületre támaszkodva - rövidesen világi vegyeskart és mellé zenekart hozott létre. Egy év múlva, 1868-ban az utánpótlás nevelésére zeneiskolát alapítottak, ez a Budai Zeneakadémia. Mintája a Pesten már három évtizede működő Nemzeti Zenede volt: a budai intézmény ugyanúgy középfokú zenei képzést nyújtott, csak nevében volt "akadémia". Benne túlnyomórészt jó műkedvelői fokot elért fiatalok tanultak. Később sok olyan növendéke volt, akiket nem vettek fel a Zeneakadémiára. De kiváló tanári gárdája lehetőséget adott tehetséges növendékeknek, hogy művészi fokra is eljuthassanak.

Liszt Ferenc többször is járt az épületben: a jóbarát, Augusz Antal révén került kapcsolatba a fellépésekért cserébe a zenei intézmények számára próbatermet biztosító kapucinusokkal. Ha Pesten tartózkodott, péntekenként gyakran a kapucinusoknál ebédelt... 1870-ben Lisztet tiszteletbeli taggá választotta a Budai Zeneakadémia. Az intézmény titkára, Bogisich Mihály (aki később a pesti egyetem magántanára lesz zenetörténetből) felkérésére átdolgozta számukra  Schubert: Die Allmacht című dalát férfikarra és tenorszólóra, s a bemutatót maga vezényelte.  Meglátogatta az épületet úgy is, hogy részt vett néhány zeneiskolai tanórán. Egy időben itt oktatott például Lina Schmalhausen, aki Lisztet utolsó éveiben mintegy házvezetőnőként, társalkodónőként gondozta, az ő egyik tanóráját is meglátogatta 1886 márciusában. 

A kórus és a Budai Zeneakadémia első zeneigazgatója Krahl Antal volt, aki sok nagyszabású hangversenyt szervezett igényes műsorokkal. 1880 és 1911 között a látványos fejlődésnek indult intézményt és a kórust az elismert karnagy és teoretikus, Szautner Zsigmond vezette. A nevezetesebb tanárok közül érdemes megemlíteni két korábbi Liszt-növendék, Juhász Aladár és Varga Vilma nevét, valamint Koncz János hegedűművészt, aki egykor Hubay-növendék volt.

Forrás: http://rakospalotaivillasor.blogspot.hu


Clauser Mihály igazgatóságának időszakát (1911-1938) megnehezítették a háborús körülmények, majd az 1920-as évektől Budán létrejövő székesfővárosi zenetanfolyamok  következtében a Budai Zeneakadémia elveszítette hegemón szerepét. Ekkor történt, hogy a kapucinus atyák váratlanul felmondták az addigi termek használatát, s az iskola kapkodva költözött át egy négyszobás lakásba a Margit körút és a Kapás utca sarkán. A Budai Zeneakadémia utolsó igazgatója Rajter Lajos volt, aki a második világháború miatt már nem tudta megvalósítani céljait. Amikor ő külföldre távozott, az intézmény rövid idejű munkaközösségi működés után beleolvadt a Fővárosi Zeneiskolába. Utóda a mai Járdányi Pál Zeneiskola.


Források:

Molnár Antal: Emlékezés az egykori Budai Zeneakadémiára. = Magyar Zene 1968. 1.
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. 2001, Helikon
www.jardanyizeneiskola-bp.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése