Kataliszt bakancslistája

2017. március 26., vasárnap

Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Krisztina körút 55.





A mostani irodaház helyén egykor gróf Karátsonyi Guidó (18171885) hatalmas palotája állt, mely a legfényesebb főúri épület volt a fővárosban. 1869 után többször járt itt a gróf vendégeként Liszt Ferenc.



karatsonyi.hu

Karátsonyi Guidó gróf örmény származású, dúsgazdag földbirtokos volt. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, amiért neki is volt része üldöztetésben, birtok-elkobzásban. Ám nagyon jól nősült, és  nemcsak amnesztiát kapott, hanem később osztrák birodalmi gróffá is emelték. Sőt, a kiegyezéskor főrendiházi tag lett. Korának kulturális életébe bőkezű mecénásként írta be nevét.
Tagja volt a Liszt működése 50. évfordulójának méltó megünneplését előkészítő bizottságnak:

 
Karátsonyi gróf a jobb szélen ül

 
Valószínűleg már 1840-ben, első nagy hazatérésekor megismerte Liszt Ferencet, akit 1846-ban elkísért erdélyi hangversenykörútjára. "Hírhedett zenészünk" is hatással lehetett hazafias érzéseire, hogy Temes vármegye főszolgabírájaként a szabadságharc oldalára állt... Liszt abban is a mintája lehetett, hogy a gróf is sokat áldozott jótékony célokra, elsősorban a kultúra területén. Volt egy olyan érdekes alapítványa is, amelynek keretében vidéki birtokain erénydíjat hozott létre jó erkölcsű, de vagyontalan lányok kiházasítására.

Karátsonyi Guidó az 1850-es évek elején vásárolta meg ezt a területet, rajta az előző tulajdonos barokk kúriájával. 1856-ban Lisztet ebben is vendégül látta, az Esztergomi mise bemutatásának idejében.

1853/56-ban aztán Pan József romantikus stílusú tervei alapján felépítette nevezetes palotáját.

Krisztina körúti főfrontja előtt hatalmas angolkert terült el, közepén Herkules kőből faragott szobrával. Jobbról-balról széles kocsifelhajtó vitt a palota árkádjai alá. A bejárati szárnyas ajtókon át a korinthoszi márványoszlopos hallba jutott a látogató. Innét széles, vörös márványlépcső vitt az emeletre, ahol hatvan különböző terem, szoba volt található. A lépcsővel szemben a kéterkélyes, hatablakos hatalmas táncterem, tőle balra a szalon, jobbra a nagy ebédlő. A színházterembe a szalonon át nyílt az ajtó. Karátsonyi gróf nagy műgyűjtő is volt, képtára az egyik leggazdagabb magán-múzeum volt a fővárosban.

ITT további képeket csodálhatunk meg a palota belső kialakításáról, közülük azért a báltermet itt is megmutatom; a link alatt láthatjuk az impozáns előcsarnokot, a gobelin-szalont és a képtárat is.

karatsonyi.hu

1871. április 18-án a gróf jótékony célú színielőadást és hangversenyt rendezett rendkívül magas belépődíjakkal a pesti gyermekmenhely és a temesvári árvízkárosultak javára. A hangversenynek Liszt volt a főszereplője és fő vonzereje. Az előadást másnap megismételték felére leszállított helyárakkal, hogy a középosztályból is számosan meghallgathassák.

A palota színházterme (Színházi Élet 1932. 50.)


Legány Dezső Liszt-kutató e koncertek kapcsán így írta le a palota fényűző belsejét:

Előcsarnokaiban és a lépcsőzetes aranysújtásos cselédség fogadja a hangversenyre érkezőket. [...] A pár száz embert befogadó színházba nagyszerű termeken visz át az út: szemkápráztató csillárok, vörös selyemdamaszt bútorok, érdekes olajfestmények pompája között. A termek mellett gazdagon megrakott büfék sorakoznak. Egyszerű díszítésű a színház, de igen ízléses. Mennyezete és falai fehérek, arany ékítményekkel. Színpadát vörös függöny takarja, közepén arany lanttal, felette a grófi koronával. A színpad két oldalán a függöny és a zenekari hely között egy-egy páholy bújik meg, rácsozattal. Egyébként a színházban nincsenek páholyok, csak egy kis zenekar helye - ahová most az erkélyszékeket helyezték -, nézőtér és karzat. Gázvilágítás ragyogja be nagy fénnyel minden részét.


1872 áprilisában ugyanitt Jókainé Laborfalvi Róza szavalatát Ferenc József és Erzsébet királyné tapsolta meg. Ugyanazon az estén, műkedvelő színjátszóként más előkelőségek között Apponyi Albert is elvállalt egy főszerepet... Később, már utódai idejében járt a palotában Alfonz spanyol király, VII. Edvard és Ferenc Ferdinánd, a meggyilkolt trónörökös.


A grófot több családi tragédia érte. 1876 tavaszán rövid betegség után váratlanul meghalt a felesége, majd ősszel 17 éves lánya. A lovasbalesetben elhunyt grófkisasszony búcsúztatóján Liszt is megjelent a palotában, s osztozott barátja gyászában. A szívszorító jelenetet Zichy Géza gróf, a félkarú zongoraművész, Karátsonyi gróf veje örökítette meg emlékirataiban.

Trianon után a család birtokai nagy részét elveszítette és nem tudta fenntartani fényűző palotáját: az eladás mellett döntöttek. 1937-ben megindultak az árverések, dobra kerültek a műkincsek, berendezések. Végül a csákányok vették át a szerepet: a tiltakozások ellenére a főváros engedte lebontani ezt a páratlanul értékes épületet, hogy német birodalmi iskola kerülhessen a helyére. A világháború árnyékában ez már nem készült el. A most látható modern, teljességgel jellegtelen irodaházat 1951-ben építették  Kohó- és Gépipari Minisztériumnak az egykor oly kecses és gazdag palota helyére. Ma ez a Telekom székháza.



Források:


Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1979
Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Bp. Képzőműv. Alap, 1961
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Hidvégi Violetta: Pán József. Építészsors a 19. századi Pest-Budán és Budapesten. = Budapest (folyóirat) 2010. 11.
Szűcs Nándor: A Karátsonyi-palota tündöklése és bukása. = Az Ujság. 14. évf. 1938. június 26.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése