Kataliszt bakancslistája

2017. április 29., szombat

Zene a Savaria Múzeumban

Szombathely, Kisfaludy utca 9. Savaria Múzeum






A múzeum története 1872-ben kezdődött a Vasmegyei Régészeti Egylet megalapításával, amely célul tűzte ki a megye történeti emlékeinek gyűjtését és egy múzeum létesítését. A tudományos társaság 1900-tól a Vasvármegyei Kultúregyesület keretében folytatta munkáját. A gyarapodó muzeális anyagot kezdetben a püspöki palotában helyezték el. 1908-ban a múzeum önállósult, s a vármegye Czigler Győző tervei alapján 1908 és 1911 között fölépíttette számára mai otthonát, amelyet akkor Kultúrpalotának neveztek, s melyet alig néhány év múlva új szárnnyal bővítettek.



Az épület jeles helyszíne Szombathely zenei életének is.

A Vasvármegyei Kultúregyesület 1899. okt. 29-én alakult meg, amely 1922-től Vasvármegye és Szombathely Város Kulturális Egyesülete néven működött tovább. Több mint négy évtizedig szervezte, irányította a megye és a megyeszékhely közművelődési tevékenységét. Feladatának tekintette az irodalmi, képzőművészeti és zenei élet megindítását, fejlesztését is. Az egyesületi tevékenység fő területeinek megfelelően népművelési–közművelődési, irodalmi (Faludi Társaság), szép– és iparművészeti (a 30-as évektől kezdve Szent Márton Céh), valamint zenei szakosztályba csoportosította a tagságot. A zenei szakosztály tevékenységének köszönhetően hamarosan pezsgő zenei élet alakult ki a városban. A hangversenyek legtöbbjét itt, az akkor olvasóteremnek használt nagyteremben tartották, de voltak koncertek a mai Savaria, akkor Kovács–szállóban is.

A nagyterem egykor (Vasi Szemle 2006. 3.) ...


... és napjainkban, gyarló felvételemen...


Csikor Elemér zongoraművész, egykori Bartók–növendék irányításával — aki koncertező művészként is aktívan részt vett a város zenei életében —1909-ben megalakult az 1932-ig ebben az épületben működő Városi Zeneiskola, majd innét költözött át a Szily János utcába. Ebben az időben európai rangú művész–tanára volt Bárdos Alice hegedűművész.

1901-ben megszerveződött a Vasvármegyei Kultúregyesület Szimfonikus Zenekara Balassa Kálmán és Henne Ignác vezetésével. Törzsgárdáját a város zenetanárai alkották, akikhez magas színvonalon muzsikáló orvosok, ügyvédek, pedagógusok csatlakoztak. A zenekart gyakran kisegítette fúvósokkal a városban állomásozó katonazenekar is. Az egyesületi zenekar azonban nem mindjárt váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 1906-ban létrehívtak egy másik zenekart, a Filharmonikus Egyesületet. Nem lehet tudni, hogy a két zenekar meddig működött egymás mellett, a későbbi években azonban a Vasvármegyei Kultúregyesület zenekarát emlegették a zenei szakosztály elődjének.

A zenekar későbbi története folyamán is több változást élt meg, mígnem 1935-ben kettészakadt a szombathelyi muzsikusvilág. Bárdos Alice vezetésével a szimfonikus zenekarból kiváló erők Collegium Musicum néven kamarazenekart alapítottak, s az új együttes néhány évig hol külön, Bárdos Alice otthonában, hol az Egyesület keretén belül tartotta hangversenyeit. Bárdos Alice rövid időre még visszaült a szimfonikus zenekar koncertmesteri székébe, azonban a zsidótörvények hatályba lépése miatt a zsidó származású zenekari tagok — köztük Bárdos Alice is — kiszorultak az Egyesület koncerttermeiből. A zenekar egy ideig még működött, aztán elnémították a történelmi események, s csak 1962-ben éledt fel újra.

Már az Egyesület működésének korai szakaszában megkezdődött a helyi erők felléptetése mellett neves vendégszereplők meghívása (ezt egy időben hibájukul is rótták fel). 1922-ben Dohnányi Ernő nyilatkozott elismerően a zenekarról. Emil Sauer 1927-ben, Hubay Jenő 1928-ban lépett fel a Kultúrpalotában, s több hangversenyt adott az épületben a szombathelyi születésű kitűnő, fiatalon elhunyt hegedűművész, Koncz János is.

1933. május 14-én a nagyteremben—a néhány hónappal korábbi 50. születésnapja tiszteletére — megtartott ünnepi hangversenyen Kodály Zoltán vezényelte az együttest. Műsoron a Háry János–szvit szerepelt, kórusművekkel Szombathely dalosai is felléptek. Az ünneplést 200 fős díszvacsora zárta a Sabaria szállóban. Kodály egyébként rokonlátogatóban korábban többször megfordult a városban: anyai nagybátyja, Jalovetzky Vilmos itt volt MÁV tisztviselő.

Bartók Béla 1934 tavaszán adott nagyszabású koncertet a múzeum épületében. A hangverseny létrejöttében nagy szerepe volt a zeneiskola igazgatójának, Csikor Elemérnek, aki a Zeneakadémián Bartók tanítványa volt és annak idején az ő biztatására telepedett le Szombathelyen (Magyarországon elsőként ő vett fel zeneiskolai tananyagba Bartók–darabokat).
A március 18-án, vasárnap este fél 9-kor megrendezett hangversenyen (szombaton nyilvános főpróbát is tartottak), tizenhárom [!] műsorszám kápráztatta el a közönséget. Bartók szólistaként, kamaramuzsikusként és zenekari kísérettel egyaránt pódiumra lépett Beethoven, Kodály és saját műveivel. Kamarapartnerei kitűnő helyi művészek, Baranyai Gyula (gordonka) és Bárdos Alice (hegedű) voltak.

Forrás: sso.hu


Az est kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar parasztdalok zenekari változatának magyarországi hangversenybemutatója, amelyet a szombathelyi zenekar élén karmestere, Baranyai Gyula vezényelt. A monstre műsorban Bartók: Régi magyar népdalok című ciklusával közreműködött az Iparoskör Dalárdája. A koncert telt házat és hatalmas sikert hozott; Bartók műsoron kívüli számot is adott ráadásként. A hódolat ugyanúgy szólt a zeneszerzőnek, mint az előadóművésznek, akinek muzsikája ugyan még helyenként szokatlan a kulturált fülnek, de azért kiérzik belőle, hogy ez a jövő zenéje – írta a helyi sajtó.
Bartók hat év múlva járt újra Szombathelyen: 1940. március 2-án Zathureczky Ede közreműködésével adott szonátaestet. Ez volt utolsó vidéki fellépése Magyarországon.






Források:

savariamuseum.hu
sso.hu
Gál József: Bárdos Alice és a szombathelyi Collegium. Szombathely, Szignatúra, 2003
Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1981
Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása I-II. = Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2001, 2002
Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi koncertjei. = Vasi Szemle 2006. 3.
Breuer János: Magyar parasztdalok. Egy Bartók–mű három bemutatója. = Muzsika 1999. 3.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése