Kataliszt bakancslistája

2017. május 22., hétfő

A győri Püspökvár zenei emlékei

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár






A Püspökvár 13. századi eredetű, a 14–15. században kiépített együttese a város legrégibb építészeti emléke.

Forrás: travelin.pl


Az egyszerű, L alakú palota bejáratát sgrafittóval ékesített barokk csonka torony koronázza. A toronyhoz simul a Nagylucsei Orbán püspök által 1487 körül építtetett gótikus kápolna, a mindenkori győri püspök magánkápolnája. Három mérműves ablaka és a mennyezet csillagboltozata a gótika igényes alkotása.

Forrás: tudásbázis.sulinet


Benne egy értékes barokk szobaorgonát őriznek. A nem magyar mester által a 18. század elején készített hangszer Habsburg–főhercegek (Mária Terézia egyik lánya, Krisztina és férje, Albert Kázmér tescheni herceg) útján jutott hazánkba, valószínűleg a hercegi pár pozsonyi palotájából. 1920 után először a magyaróvári kórházkápolnába, majd a második világháború vége után a Hanság múzeumba került. Onnét szállították 1973-ban az egyházmegye központjába.

A palotabelsőt a 18. század második felében Hefele Menyhért tervei alapján alakították át. A barokk, biedermeier és empire bútorzatú, intarziával, aranyozással gazdagon díszített termek s a pompás barokk lépcsőház nem látogatható, hiszen az épület ma is a győri püspök rezidenciája. A kapualjban azért láthatunk szép ülőfülkéket:



Le lehet viszont menni a pincébe, oda, ahol 1945 Nagypéntekén Apor Vilmos püspök az élete árán védelmezte meg az ostrom elől odamenekült lányokat, asszonyokat. Ezekben a pincehelyiségekben 2004-ben A vértanúság helye elnevezéssel kiállítás nyílt.

A Püspökvár, mint a mindenkori győri püspök rezidenciája az idők folyamán kiváló muzsikusokat is látott falai között.

A művészetpártoló győri püspökök közül is kiemelkedik zeneszeretetével Sztankovits János. A „krónikás” Ecker János írta róla, hogy kanonok korában hetente kétszer zeneestély volt nála. Püspökké szentelése után (1838) nemcsak saját kedvtelésére rendezett házi hangversenyeket, hanem nagy mecénása lett a városban folyó zenei életnek. Minden Győrbe látogató muzsikus biztosan számíthatott anyagi támogatására. Több nagy művész az ő meghívására érkezett Győrbe; a férfiak a püspöki palotában szálltak meg, a hölgyek pedig ebédre voltak hivatalosak hozzá.
Kétségtelen, hogy legnevesebb vendége Liszt Ferenc volt, aki 1840. január 16-án a Megyeházán adott hangversenyt. De járt a Püspökvárban Ole Bull, Joseph Lanner, id. Johann Strauss, Anton Rubinstein. 1846-ban Otto Nicolai, aki akkoriban Bécsben volt karmester, szintén volt itt vendég, állítólag dolgozott is itt A windsori víg nők című operáján.

A jóbarát és zenélő–társ Ecker János Sztankovits püspök haláláról is megemlékezett, mely 1848 március elején következett be. A püspököt a Székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra, temetési szertartásán kívánsága szerint Richter Antal regens chori saját miséjét vezényelte.


Források:

Cziglényi László: Győr. 2. jav. kiad. Bp. Panoráma, cop. 1987
Czigány Jenő: Győr. 2., átd. kiad. Bp. Panoráma, 1974
Szigeti Kilián: Győr. Bp. Zeneműkiadó, 1977 /Régi magyar orgonák/
Petz Lajos: Győr város zeneélete 1497–1926. Győr, 1930
Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr Szab. Kir. Város Kiadása, 1928
Ecker János: Győr 1847–1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. Győr, Kisfaludy Károly Könyvtár, 1973


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése