Kataliszt bakancslistája

2017. augusztus 31., csütörtök

Vikár Béla szülőfaluja

Hetes, Vikár Béla utca 14.




Hetes Kaposvártól északnyugatra 12 km távolságra található, ma körülbelül 1200 lakosa van.

Református temploma 1847-ben épült korábbi, kisebb templom helyére.

Forrás: hetes.hu


Közelében állt a lelkészlak, Vikár Béla szülőháza. Az épület 1869-ben leégett. Hamarosan újra felépítették, ám a talajvíz miatt le kellett bontani és az 1930-as években beljebb építettek új parókiát. Amikor 1955-ben nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg Vikár Béláról, mivel szülőháza helyén üres telek volt, emléktábláját a községi tanácson, a mai polgármester hivatalon helyezték el (Rákóczi utca 34.) De a templomot is tekinthetjük emlékhelyének, biztosan sokat megfordult benne, mint a tiszteletes úr fia.

Emléktáblája avatásakor Takáts Gyula költő a következőket mondotta:

Szülőháza, a volt református lelkészlak, ott állt a hajdan fatalpon álló, majd téglára épült református templom árnyékában. Öreg, falusi ház volt, amely 1830-ban somogyi módra fából, sövényfalakkal és zsúptetővel épült. Az ilyen régi épületek sorsát és életkorát a korhadás vagy a tűz szabta meg. Vikár Béla szülőházát a hozzá hasonló parasztházakkal együtt felperzselte a tűzvész 1870-ben. […] Amilyen egyszerű volt ez a szülőház, éppolyan egyszerű környezet, paraszti életforma vette körül Vikárék családi életét is. Apja, Vikár János, nemrég még a pápai református gimnázium nagy műveltségű tanára volt. Egyaránt ismerte a francia, olasz, német, latin, görög és a héber nyelvet. 1856-tól 1867-ig, mint Hetes református lelkésze működött a faluban. Anyja Szomjú Istvánnak, a szorgalmas szőlőművelőnek és méhésznek, Edde község református tanítójának Veron nevű leánya volt. Apja a tudományt és a bort, anyja pedig a vidámságot és a dalt szerette. Éles elmét, vidám lelket örökölt tőlük. Vikár Béla jegyzetei szerint anyja még lúdtollal írta le azokat a népdalokat, melyeket mindig el is énekelt Béla fiának. Ez volt az a környezet, amelyben Vikár Béla mint gyermek nevelkedett. A nép, szorgalom, tudás, vidámság és az akarat voltak azok, amelyek rányomták bélyegüket életére és művére.
Vikár Béla gyűjtött először fonográffal népdalt; úttörő tette alapozta meg Kodály Zoltán és Bartók Béla ezen a téren kifejtett pótolhatatlan munkásságát.

Vikár Béla 1899-ben, nagy somogyi gyűjtőútjai idején


A helyi hagyomány szerint Vikár szülőfalujának régi iskolájában, 1894-ben használta először erre a célra a korabeli hangrögzítő eszközt legalábbis, az 1955-ös ünnepség idején még élő egykori kislány, Pettendi Lídia emlékezete szerint. A szakirodalomban ebben a vonatkozásban inkább a Borsod megyei Mezőcsát neve fordul elő, ahol 1896 őszén gyűjtött. 

Hetes példamutatóan ápolja Vikár Béla emlékét. Legújabban egy régi  parasztház felújításával létrehozták a  Vikár Béla Emlékházat. 


Forrás: google streetview


2015-ben az MTA Bartók Béla Zenetudományi Intézete a Tiszta Forrás település címet adományozta Hetesnek. Csak egy kicsit jobban is dokumentálhatnák eredményeiket, legalább községük honlapján! Még az első emléktábláról sincs fénykép...


Források:

Volly István: Somogyi "Kalevala". Vikár Béla Somogyban. = Somogyi almanach 4. Kaposvár, 1959
Takáts Gyula: Vikár Béla emléktáblájánál. = T. Gy.: Egy kertre emlékezve: művek és mesterek között. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1971
Hetes község története. Pécs [!Hetes községi közös Tanács], 1981
Somogyi Néplap 1955. november 24.


2017. augusztus 28., hétfő

Itt halt meg Mosonyi Mihály

Budapest V. József Attila utca 1.





Háromemeletes, belső udvaros eklektikus bérház a József Attila utca és a Dorottya utca sarkán.



Árkádjai alatt, a Duna felőli oldalon 1966-ban elhelyezett emléktábla található, melynek portrédomborműve Ispánki József alkotása:


E / HÁZBAN ÉLT / ÉS / ALKOTOTT / MOSONYI MIHÁLY / (18151870), /A XIX. SZÁZADI / MAGYAR NEMZETI / ZENÉNEK / LISZT ÉS ERKEL / MELLETT / LEGJELENTŐSEBB / MESTERE.

Az épület akkori címe Fürdő utca 1. volt. Hogy mikortól lakott itt Mosonyi, az  ma már valószínűleg kideríthetetlen; viszont nem említi az emléktábla, hogy 1870-ben ebben a házban hunyt el. Felesége még 1851-ben, hat évi házasság után meghalt; a zeneszerző később egyik nővérével lakott együtt.

A Moson megyéből, szegény családból származó, magát autodidakta módon, vasszorgalommal muzsikussá képező Mosonyi (eredeti nevén Brand Mihály) 1842-ben költözött Pestre. Itt csakhamar bekerült az akkor felfutó zenei élet vérkeringésébe. Ekkor komponált műveit még a klasszicizmusból romantikába hajló német stílus jegyei jellemezték. Az 1850-es évek második felében, Liszt Esztergomi miséjének hatására vált ahogy ő fogamlazott "Saulusból Paulussá", azaz magyar stílusban alkotó zeneszerzővé. Ekkoriban vette fel, szülőföldjére utalva, a Mosonyi nevet. Sokrétű tevékenységet fejtett ki: írt magyar tárgyú operákat, oratóriumokat, kórusműveket, szimfonikus zenét, zongoradarabokat;  jeles zenepedagógus valamint zenekritikus volt, és nagyon sokat tett Richard Wagner magyarországi népszerűsítéséért.  Mint zeneszerző kissé háttérbe szorult Erkel mellett, akivel nem is volt felhőtlen a kapcsolata. Viszont élete végéig barátok maradtak Liszt Ferenccel, aki valószínűleg meg is fordult Mosonyi itteni lakásán. Liszt 1870 őszén barátjánál, Augusz Antalnál tartózkodott Szekszárdon, s meghívta oda Mosonyit is, hogy Mihály napját együtt ünnepeljék. Szekszárdról hazafelé utaztában Mosonyi a nyitott szekéren megfázott, s két heti súlyos betegség után itteni lakásán halt meg 1870. október 31-én. Búcsúztatását a ház udvarán tartották november 2-án.

Így számolt be róla a Fővárosi Lapok:

Fájdalom! a kellemetlen, esős idő nem engedte, hogy e gyászpompát a maga teljességében kifejthessék. Ennek dacára is azonban nagy, díszes és részvétteljes temetés volt. A halottasház (fürdő utca 1. sz. a.) tágas udvara a szorongásig megtelt, s a három emelet folyosói is el voltak lepve. Az egész művészvilág, tömérdek műbarát, sok díszes hölgy (a főrangúak közül azonban csak b. Eötvös Józsefné), a művelt nőtanítványok, kik sohasem fogják feledni, írók stb. ott álltak koporsója körül, melyre babérkoszorú volt helyezve, s egy aranyos törött lant. A nemzeti színház gyászlobogója és két dalárzászló gyászfátyollal emelkedtek ki a tömegből. A dalárdák Egressy Béni "Gyászhang"-jait éneklék meghatóan, az "isten veled!" szomorú hangjaira sok szem lábbadt könnyekbe.

Szeretett feleségével a Kerepesi temetőben nyugszik (29231). Síremléke Mosonyi sógora, Weber Henrik festőművész ismert kettős portréja alapján Varga Imre alkotása.


Liszt, barátja halála feletti megrendülésében komponálta a Mosonyi gyászmenete című darabot, amelyet később beillesztett Magyar történelmi arcképek című sorozatába.




Források:

Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Bónis Ferenc: Mosonyi Mihály, Bp. Zeneműkiadó, 1960 /Kis zenei könyvtár 15./

A "kataliszt" jelzésú fényképet 2007-ben készítettem.

2017. augusztus 26., szombat

A pesti Angol Királynő

Budapest V. Deák Ferenc utca 1.





A mai Deák Ferenc utca 1. — Türr István utca 8. — Apáczai Csere János utca 9. számú épületek által határolt területhez a magyar vendéglátás történetének két kiemelkedő intézménye kötődik.


Az Apáczai Csere János utca felől ma így látja a helyet a Street wiev


Közülük időben az első a Kemnitzer, vagy másik nevén Márványos kávéház, mely Kemnitzer János szerencsejátékból meggazdagodott tímármester 1792-ben épült kétemeletes monumentális lakóháza földszintjén működött. Korabeli leírások szerint nem akadt párja Európában.

Wasquez rajza, 1836 (balra a Redout, az első Vigadó látszik)


Gróf Hoffmannsegg így számolt be tapasztalatairól:

... már az előszoba, mindjárt a bemenetelnél pompás! Egy kis négyszögű terem ez, hossza-szélessége 15 lépés lehet, négy bolthajtással, melyek a terem közepére állított négy oszlopon nyugszanak. Úgy az oszlopok mint a falak és boltozat márványból vagy márványt utánzó gipszből vannak. A négy bolthajtásról négy új divatú kristálygyertyatartó függ. ... Egy gazdag díszítésű kályha harmonikusan egyezik meg egy hasonló nagyságú faliórával ... Az egyik oldalban van a büffé, ahol, mivel a négyszög oldalát áttörték, láthatja az ember, hogy miképp sütnek-főznek. Emellett egy fülkében ül egy választékosan öltözött fiatal hölgy, kedves kis íróasztal van előtte és beszedi a pénzt.

Tehát már a látványkonyhát is feltalálták 😏 Sőt, biliárdtermei közül az egyiket a nemdohányzóknak tartották fenn, úgyhogy mai szemmel is egészen korszerűnek lehetett mondani.

A Kemnitzerben működött az irodalmi törzsasztalok őse: Kármán József itt gyűjtötte maga köré az írókat és itt korrigálta a szerkesztésében megjelenő Uránia folyóirat kéziratait. Járt ide Kisfaludy Károly és Déryné Széppataki Róza is.

Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely itt törte át a töltést, teljesen elárasztotta és tönkretette a kávéházat. Bérlője, Bartl János az épületet, erős alapfalainak felhasználásával, szállodaként újította meg. 1839-ben már meg is nyílt, s az akkoriban megkoronázott Viktóriáról nevezték el Angol Királynő, illetve eredetileg Angol királyné szállodának.

1845-ben, már Angol Királynő-ként, Alt Rudolf metszetén

Az új szálloda is európai hírességgé vált vörösmárvány lépcsőivel, fehér, aranyozott oszlopaival és mahagónifával borított falaival. 1849-ben azonban ismét nagy csapás érte: Hentzi generális bosszúból rommá lövette az egész dunaparti szállodasorral és az első Vigadóval együtt. Hamvaiból hamarosan ismét újjászületett: 1850-ben Hild József építette újjá, s ismét régi fényében működött.

Ilyen volt az átépítés után: Alt Rudolf metszete, 1852

Bútorait angol mesterek készítették, a Thonet–cég itt helyezte el Magyarországon korábban ismeretlen, jellegzetes hajlított bútorait. "Fejedelmek lakóhelyének" nevezték, mert — az első emeleti előcsarnok falában elhelyezett emléktáblák szerint — lakott benne királynő, császár, sah, cár, trónörökös. A magyar történelemben azáltal vált legendás hellyé, hogy tizenöt éven át, majdnem haláláig itt élt Deák Ferenc, s itt tárgyalt a kiegyezés előkészítése idején a bécsi udvar megbízottaival.

A szálloda vendégei között híres muzsikusok is voltak.
Itt szállt meg Hector Berlioz, amikor 1846 januárjában Magyarországon járt, s Rákóczi indulójával örökre beírta magát a magyarok szívébe.
Itt lakott 1846-os, második pesti látogatásakor Liszt Ferenc. Hajóval érkezett Bécsből április 29-én, s a kikötőből sokezer főnyi tömeg kísérte az Angol Királynőbe. Este Erkel Ferenc vezetésével a Nemzeti Színház muzsikusai szerenáddal köszöntötték a szálloda előtt. Második hangversenye után, amikor Schodelné Klein Róza, a Nemzeti Színház kiváló operaénekesnője ebédet adott Liszt tiszteletére, Liszt estefelé meghívta a társaságot szállodájába, ahol még csárdásokat is zongorázott, hogy a jelenlévők táncolhassanak. Tetszett neki az itteni, Farkas Jancsi vezette cigányzenekar játéka, akiknek tiszteletjegyet biztosított koncertjére. 1857-ben, amikor Esztergomi miséjének bemutatójára érkezett Pestre, szintén az Angol Királynőben szállt meg. 1870 karácsony tájékán újra járt itt, Deák Ferencet látogatta meg. Találkozása a nagy államférfival jelentősen hozzájárult, hogy hamarosan egészen szorossá fűzze kötelékeit Pesttel és létrejöhessen a magyar zeneakadémia.
Richard Wagner is volt a szálloda vendége 1863 júliusában, első pesti látogatásakor.
Adelina Patti, a világhírű olasz koloratúrszoprán pesti vendégszereplésekor kíséretével együtt majdnem egy egész emeletet elfoglalt. A korabeli sajtó szerint a szép énekesnő kristálytiszta hangja és mesés gyémántjai elkápráztatták Pestet, s féltékeny férje sem akadályozhatta meg, hogy virágözönnel árasszák el fényűző lakosztályát.

Az Angol Királynő az 1900-as évek elejétől kezdte elveszíteni népszerűségét, amikor az eléje épített luxushotelek sora elvette Dunára nyíló panorámáját és felülmúlta kényelmét. 1916-ban megszűnt; épületét, amelyben ezután a Pénzintézeti Központ működött, az 1940-es években lebontották. A ma helyén álló épület Deák Ferenc utcai oldalán 2003-ban emléktáblát állítottak. Domborműve Fekete Tamás munkája.

ITT ÁLLT AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLODA, 
AMELYNEK TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT LAKÓJA VOLT
DEÁK FERENC
AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY
IGAZSÁGÜGY-MINISZTERE
A KIEGYEZÉS SZELLEMI ATYJA
 



Források:

Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány. = Tanulmányok Budapest múltjából 1. Bp. Székesfőváros, 1932
Konrádyné Gálos Magda: Pest–budai szállók emlékeiből 2. = Budapest 1974. 9.
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Angol Királynő szálló. = egykor.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986

2017. augusztus 18., péntek

Liszt Ferenctől az Illés együttesig

Budapest V. Ferenciek tere 7.




A mai Ferenciek bazára helyén az 1700-as évek elejétől 1876-os lebontásáig ferences kolostor állt. Egyemeletes tömbje értékes építészeti együttest alkotott a ma is létező ferences templommal.

A tér a kolostor idejében
A tér a Ferenciek bazára felépülése után

Az egykori kolostorban gyermekkorától kezdve többször is megfordult Liszt Ferenc, akit egész életében bensőséges kapcsolat fűzött a ferences rendhez.
Édesapja, Liszt Ádám ifjúkorában a nagyszombati ferenceseknél volt novícius; amikor a csodagyermek Liszt 1823-ban fellépett a pesti Hét Választófejedelem fogadóban (a Pesti Színház helyén volt, ma Váci utca 9.), édesapjával látogatást tettek a kolostorban, ahol Liszt Ádám egykori novíciustársa, Wagner József Kapisztrán volt a rendfőnök.
1840 januárjában, amikor Liszt mint európai hírű zongoravirtuóz történelmi jelentőségű koncertjeit adta Pesten, a szakadatlan ünnepségek közepette sem feledkezett meg a pesti ferencesekről, s utolsó pesti estéjét (január 14.) az ő körükben töltötte a kolostorban, ahol még mindig Kapisztrán atya volt a gvárdián. Felidézték gyerekkori látogatását: Liszt név szerint kérdezte az akkor megismert szerzeteseket és emlékezett arra is, hogy gyerekként néhányuk kordájával (kötél-övével) játszott... Elkomorult, amikor a páter gvárdián halott apjára emlékeztette: lelkét megérintette annak neve, ki már a sírban porladt. Mindezt a szemtanú Gasparich Kilit szerzetes rögzítette az utókornak (beszámolója a Társalkodó 1840. január 18-i számában jelent meg), aki úgy vélekedett, hogy ittléte során a vendég teljesen feloldódott és megfeledkezett ünnepelt zongoraművészi mivoltáról. Látogatásának végén Liszt meghatottan vett búcsút a köréje sereglett atyáktól és megígérte, hogy nem feledkezik meg róluk.
Ígéretét be is tartotta, s többször meglátogatta a templomot és a kolostort; így 1856. szeptember 13-án is, amikor kérvényezte, hogy konfráter lehessen. A konfraternitás lelki testvérületet jelent: a konfrátert a ferences rend a tagjai közé iktatja és a rend egyetemes lelki javainak részesévé teszi. A szertartásra 1858. április 11-én a szomszédos templomban került sor.
Már idősen, egy 1883-ban kelt levelében pedig a következőket írta Carolyne Wittgensteinnek Liszt:
Több mint tizenöt éve azt kívántam Budapesten, halotti ágyamon öltsék fel rám Assisi szent Ferenc harmadrendjének ruháját. Akkor ki is szabattam azt az öltözéket a magam méretére a ferencrendiek budapesti kolostorában. Ha elveszett volna, ugyanolyan újat szabatni bárhol halnék is meg nem lenne nehéz ...


A régi kolostorépületet 1876-ban lebontották, a helyén álló, Ferenciek bazára néven ismert épületet 1877-ben építették Frey Lajos tervei szerint neoreneszánsz stílusban.

Forrás: pestiferences.ofm.hu


Liszt járt az utódépületben is, ahol többek között termet bérelt a Fővárosi Iparosok Köre; benne alkalmanként hangversenyeket tartott a magyar zeneművészek segély- és nyugdíjegylete. Az 1880-as évek első felében, amikor növendékei is játszottak, az egylet többször meghívta Lisztet, tiszteletbeli taggá is avatták.

Már 1877-ben étterem nyílt a bazárépületben, mely hamar népszerűvé vált a pesti polgárok körében. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg. Nekik köszönhető az étterem egyedülálló neogót belső tere. Azonban nem tudtak megküzdeni a gazdasági válsággal és üzletüket kénytelenek voltak bérbe adni Károlyi Lászlónak, ő adta a helynek a Kárpátia nevet.

 
Forrás: étterem.hu/kárpátia


A Kárpátia sörözője az 1965-ben alakult Illés együttes törzshelye lett, így a magyar rock egyik bölcsőjének nevezhető. 2010-ben az együttes kedvenc boxánál emléktáblát avattak:

Forrás: művész-világ.hu


Kiállították Barcsik Géza színes tűzzománc portréit a zenekar tagjairól, akik közül ketten Illés Lajos és Pásztory Zoltán akkor már csak műalkotás formájában lehettek jelen...



Források:

Adalékok a Belváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1993
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869–1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811–1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Bucsi László: Liszt és a magyar ferencesek. = Magyar Zene 1987. 1.
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel
Pereházy Károly: A régi belváros. Bp. Képzőművészeti Kiadó, cop. 1982
http://www.karpatia.hu/hu/toertenelem

2017. augusztus 1., kedd

Gulyás György korai korszakának egyik helyszíne

Békés, Petőfi utca 1. Zeneiskola





A Városházával szemben áll az 1844-ben épült klasszicista stílusú, műemlékjellegű épület ismertebb nevén Kollégium , mely eredetileg az 1552-ben alapított református iskolához tartozott, később pedig a 3. sz. általános iskola székhelye volt. Az 1982-es földrengés után, 1984-ben lett a Békési Zeneiskola új otthona.


Gulyás György emléktábláját 1997-ben helyezték el az épületen:




Gulyás György 1916-ban Békés megyében, Köröstarcsán született, Bélmegyeren, majd itt Békésen, ebben az épületben volt tanító. Később a Budapesti Zeneakadémián zeneszerzői és középiskolai énektanári diplomát szerzett. 1943-tól Debrecenben a Dóczi Tanárképző Intézet ének-zene tanáraként dolgozott.
Az ő tevékenységének eredményeképpen jött létre 1946-ban a kodályi elveket követve a mindmáig egyedülálló és azóta legendává vált békés-tarhosi zeneiskola (akkor Tarhos közigazgatásilag Békés városához tartozott), amelynek 1954-es megszüntetéséig igazgatója volt. Az intézményt még Kodály tekintélye sem volt képes megvédeni a korszak művelődéspolitikájától... Emlékének ébren tartásáért Gulyás György 1976-ban életre hívta a Békés-tarhosi Zenei Napokat.

A tarhosi álom szertefoszlatása után Debrecenbe visszatérve a Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója lett. Megalapította az iskola mára világhírűvé vált énekkarát, a Kodály Kórust, s a kórushoz kapcsolódva a Debreceni Nemzetközi Kórusversenyt. 1993. november 11-én hunyt el, a debreceni Köztemetőben nyugszik.


Források:

Békés–tarhosi zenei napok. Békés–tarhosi nyitott könyv 1976-tól. Békés, Békés Város Önkormányzata, 2002
Száz esztendeje született Gulyás György. = Békés Mátrix
Gulyás György (emléktábla). = békésikönyvtár.hu